Dóró Sándor: A tavasz keresése

Még nem érzem a tavaszt
(messze még a nap),
amikor elindulnak hosszú menetben
a bogarak a felszín felé…

Még nem érzem a tavaszt,
itt, az idegenebb tájon,
hol a mecsetek hűvös árnyékot
lehelnek ki magukból,
s a hegytető fagyos párát pipál…

Még nem érzem a tavaszt,
a szem útja itt megtörik,
csak messzi hírekből
szív a tudat új erőt…
Az ég szeme szennyes,
csak a barackfavirágú, néma völgyek
villannak meg néha szememben…

Hol van a tavasz?
Bennem még befagyott jegű
folyó az egykedvűség,
s két lábom mélyen a vörös földben,
mint két nyirkos mecset…