Angyal Bandi
Magyar népballada
Lám megmondtam, Angyal Bandi ne menj az
Alföldre,
Csikósoknak, gulyásoknak közibe,
Közibe.
Mert megtanulsz lovat lopni izibe,
Izibe,
Majd úgy kerülsz a vármegye kezibe,
Kezibe.
Mikor kezdi Angyal Bandi a lovát
Nyergelni,
Cifra csíkos kantárjával fékelni,
Fékelni.
Kurta süveg a fejében módosan,
Módosan,
Fejér fátyos a nyakában, bokrosan,
Bokrosan.
Cifra bunda válla hegyit nyomitja
Nyomitja.
A sallangja lába fejét borítja,
Borítja.
Rajta van az aranyrojtú gatyája,
Gatyája,
Slézsiából van a matériája,
Riája.
Alabástrom a homloka, nem márvány,
Nem márvány,
Fekete két szemöldöke szivárvány,
Szivárvány.
Mikor mene Angyal Bandi tanyára.
Tanyára,
Ama gyönge borjúhús vacsorára,
Csorára.
Rajta üte Gönc városa megfogni,
Megfogni.
A két kezét kötéllel is megkötni,
Megkötni.
Attól kezde Angyal Bandi bámulni,
Bámulni,
A színében egészen megváltozni,
Változni.
Megkötözik Angyal Bandit kötéllel,
Kötéllel,
Úgy kísérik fel Kassára fegyverrel,
Fegyverrel.
Egy icce víz, egy font kenyér a Bandi
Számára,
Harminchárom fontos vasat kezére,
Lábára!