Siroki erdőben
Magyar népballada
Siroki erdőben
Nyílik a gyöngyvirág,
Gyere ki, galambom,
Itt vagyon a világ.
Ki is mentem hozzád,
Vissza is eljöttem,
Tudom, hogy meglestek,
Szóba hoztak engem.
Azt mondják, hogy rossz vagy,
Soh’ se került elő;
Minap is tilosban
Kapott a kerülő.
Vert meg volna Isten,
Mikor neked hittem,
Téged áldott volna,
Vert volna meg engem.
Meg is vert engemet
A világ csúfjára,
Rá sem merek nézni
Az édes anyámra.
Istenem, Istenem!
Ugyan mi lelet engem?
Három rőf pántlika
Körül nem ér engem. –
Megszenvedtem érte,
Nem gondoltam volna,
A fő szolgabíró
Hajam levágatta.
Levágták a hajam,
Még sem vagyok szajha –
Nagyon szerettelek,
Az Isten is tudja!