A bolygó katona

Magyar népballada

Bodok felett vagyon egy kis sűrű berek,
Szegény Dancsuj Dávid a között kesereg.
Nem jó, Dávid, nem jó sírni, keseregni, –
Ha meglát valaki, hova tudsz ellenni?…

Az a fekete föld ketté hasadhatna,
Szegény Dancsuj Dávid belé borulhatna, –
De a fekete föld ketté nem hasadhat,
Szegény Dancsuj Dávid belé nem burulhat…

– Adjon Isten annak ezernyi ezer jót,
Ki az én bölcsőmet megrendítette vót.
Köszönöm apámnak s az édes anyámnak,
Mert jó fiat nevelt bolygó katonának,
    Az ország rabjának…

Mennyi égen csillag – íródeák volna,
Mennyi réten fűszál – mind pennaszár volna
Mennyi erdő-lapi – mind papiros volna,
Veres tenger habja – mind tentalé volna:
Az én sok bánatim mégse féren arra,
    Mégse férne arra…

Székelyföld; közölte Kriza János