Barcsai szeretője

Magyar népballada

– Menj el, uram, menj el, aj ki Kolozsvárra,
Aj ki Kolozsvárra, apám udvarába.
Hozd el onnan, hozd el a nagy vég vásznakat,
A nagy vég vásznakat s ingyen kapott gyolcsot…
– Ne menj, apám, ne menj, aj ne menj ahól ki:
Anyámasszony bizony Barcsait szerti!
– Hallod, asszony? hallod, mit ebeg a gyermek?
– Ne hidd, édes uram! részeg az a gyermek!…

Avval elindula az asszony szavára,
Az asszony szavára, aj ki Kolozsvárra.
Mikor feleútját elutazta volna,
Csak eszibe juta kisebb gyermek szava.
Ahajt megfordula, hazafelé tére,
Hazafelé tére, hazájába ére.

– Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony-feleségem!
– Mindjárt nyitok, mindjárt, édes jámbor uram, –
Hadd vessem nyakamba viselő szoknyámat,
Hadd kössem előmbe az előruhámat!

– Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony-feleségem!
– Mindjárt nyitok, mindjárt, édes jámbor uram, –
Hadd húzzam lábamba fejelés csizmámat,
Hadd kössem fejemre viselő ruhámat.

– Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony-feleségem;
…Aj, mit tuda tenni, ajtót kell nyitni.

– Add elé, add elé a nagy láda kulcsát!
– Nem adom, nem adom a nagy láda kulcsát:
A szomszédba jártam, kerten átalhágtam,
A nagy láda kulcsát ottan lehullattam, –
Hanem megtaláljuk szép piros hajnalkor,
Szép piros hajnalkor, világos viradtkor…

Ahajt csak bérugá gyontáros ládáját,
Végig hasítás az egyik oldalát:
Csak kihengeredék Barcsai belőle, –
Aj, kapja a kardját, fejit vevé véle.

– Hallod, feleségem?! hallod, asszony, hallod?!
Három halál közül melyiket választod:
Avagy azt választod, hogy fejedet vegyem?
Vagy selyem hajaddal házat kisöpörjem?
Avagy azt választod: reggelig virrasztasz,
Hét asztal vendégnek vígon gyertyát tartasz?!
– Három halál közül én is azt választom:
Hét asztal vendégnek vígon gyertyát tartok…

– Inasom, inasom, én kisebbik inasom,
Hozzad elé, hozzad a nagy kászu szurkot,
Hozzad elé, hozzad a nagy vég vásznakat,
A nagy vég vásznakat, ingyen kapott gyolcsot:
Fejinél kezdjétek, talpig tekerjétek,
A sok ingyen gyolcsot fejire kössétek!
Fejinél kezdjétek, talpig szurkozzátok,
Talpánál állítok egy oláh furulyást,
Lábához állítok egy cigány hegedűst:
Fújjad, oláh, fújjad az oláh furulyát!
Húzzad, cigány, húzzad a cigány-hegedűt!
Fújjátok széltiben, húzzátok ízibe:
Mostan hadd vigadjon feleségem szíve!

Udvarhelyszék; gyűjtötte: Gálfi Sándor