Szabó Lőrinc: Július csatája

Itt a pokol, a nyár: élvezem, mint az ördög.
Ez a jó, ez az én kék-piros évszakom,
az őrült július! Mézsűrűn-vastagon
folyik fény s levegő, s minthogyha belefőzött

kertek – málna, barack – fűszereznék, gyümölcsök,
párolgó rubinok; s ha szemem lecsukom,
bundaként nyalogat minden kis fuvalom,
lebegő bundaként a bársonynyelvű gőzök.

De most szent ez a tűz, e pokol, sűrít, érlel.
Hűl a Bak, fűt a Rák, forr a világkazán:
most küzd, előre, most küzd meg a Nap a téllel!

Az ősz már a csata eredménye. Sovány,
vagy dús? – : most dől el, itt, az izzadó határban,
s fent, az istentelen, rőt-azúr Szaharában.

1948