Nemes Nagy Ágnes: Napló

ÉSZ

Belátom, nincsen rá okom,
de mégiscsak gondolkodom.
S mert illik őt fitymálva néznem:
esztelenül bízom az észben.

LIDÉRC

A cafatokban rothadó világból
az értelem mocsári fénye lángol,
a holttetem bomló fejére libben,
és megmutatja fogsorát mezítlen –

BOSSZÚ

Ki nem tud bosszútállani,
de megbocsátani se, végképp –
az örökmécsként égeti
olthatatlan keserűségét.

SIC ITUR AD ASTRA

Ezekhez képest szent vagyok,
       nem érhet semmi vád,
még lassan istenné leszek,
       ha így tart a világ.

JÚLIUS

Fény, fény, napfoltok, illatozó színek,
szívem helyén – ahogy szokás – virág.
– Még most az egyszer mindent megbocsátok,
de ezután már javulj meg, világ!