Görög Ilona

    Magyar népballada

«Bizony csak meghalok,
Anyám, édes anyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsú derekáér’;
Karcsú derekáér’;
Piros orcájáér’;
Piros orcájáér’,
Dombos ajakáér’;
Dombos ajakáér’,
Gömbölyű faráér’
A lenvirág szemű
Görög Ilonáér’.»

«Ne halj fiam, ne halj,
Zetelaki László!
Csináltatok néked
Olyan csudamalmot,
Kinek első köve
Béla gyöngyöt járjon,
A második köve
Sustákat hullasson,
A harmadik pedig
Szép suhogó selymet.
Oda is eljőnek
Szüzek, szép leányok,
Csudamalom látni.
A tied is lejő
Csudamalom látni
– Szép Görög Ilona.»

«Eresszen el anyám,
Édes lelkem anyám!
Csodamalom látni.»
«Ne menj fiam, ne menj,
Szép Görög Ilona!
Megvetik a hálót,
Megfogják a halat.»

«Bizony csak meghalok
Anyám, édes anyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsú derekáér”;
Karcsú derekáér’,
Piros orcájáér’;
Piros orcájáér’,
Dombos ajakáér’;
Dombos ajakáér’,
Gömbölyű faráér’,
A lenvirág-szemű
Görög Ilonáér’.»

«Ne halj fiam, ne halj,
Zetelaki László!
Csináltatok neked
Olyan csudatornyot,
Kinek szélessége
Dunapartig érjen,
Kinek magassága
Az egekig érjen.
Oda is eljőnek
Szüzek, szép leányok
Csudatornyot látni,
A tied is eljő
Csudatornyot látni,
Szép Görög Ilona.»

«Eresszen el anyám,
Lelkem édes anyám!
Csudatornyot látni.»
«Ne menj fiam, ne menj,
Szép Görög Ilona!
Megvetik a hálót,
Megfogják a márnát.»

«Bizony csak meghalok
Anyám, édes anyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsú derekáér”;
Karcsú derekáér’,
Dombos ajakáér’;
Dombos ajakáér’,
Piros orcájáér’;
Piros orcájáér’,
Gömbölyű faráér’
A lenvirág szemű
Görög Ilonának.»

«Halj meg fiam, halj meg,
Zetelaki László!
Oda is eljőnek
Híres szép leányok
Csudahalott látni.
A tied is eljő
Csudahalott látni,
Szép Görög Ilona.»

«Édes lelkem anyám,
Eresszen el engem
Csudahalott látni,
Csudahalott látni,
Ki érettem meghót.»
«Ne menj faim, ne menj,
Csudahalott látni;
Megvetik a hálót,
Megfogják a márnát,
Anyjától elviszik
Szép Görög Ilonát.»

    *

Nem hallgat anyjára,
Bémegyen a házba,
Ottan felöltözik
Kék selyem ruhába.
A lábába húza
Piros, patkós csidmát,
A fejére köte
Piros selyem ruhát,
Elejibe köte
Fejér előkötőt.

«Kelj fel fiam, kelj fel,
Zetelaki László!
Kiér’ te meghótál,
Az úton jődögél.
Kelj fel fiam, kelj fel,
Zetelaki László!
Kiér’ te meghalál,
Belépék a házba!»

    *

Láttam én halottat,
De ilyent soha sem,
Kinek az ő lába
Felszökőleg álljon,
Kinek az ő karja
Ölelőleg álljon;
Kinek az ő szája
Csókolólag álljon,
Ki föl is ébredjen,
Csak én megcsókoljam!

    Endrődi László: Magyar népballadák

szozattv


szozat a tiszta hang Ősök Napja 2017 plakat 660x929 Esztergom-Nagyboldogasszony templom Shakespeare Szentivánéji álom1 Shakespeare Szentivánéji álom színlap aug202017bazilika vacsztistvan arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo