Bartalis János: Szürke tél…

Szürke tél, búcsúzni
készülő vendég,
kopott subával indulsz,
a karneválnak vége.

szurketelÓ, még emlékszem zsarnok hatalmad

Reszkettek a fák,
csillag nem volt,
az erdőben bagoly huhogott.

Mindig fejszével jártam.
Ködhálód rám kidobtad.
A délutánban
szélrémekkel csatáztam.

Öleltél halálos szorítással.
Hódarazsaid arcomhoz csapódtak,
sziszegtek mérges sziszegéssel:

Millió raj, jöttek vad zenével
nagy égi Kasból,
hulltak fáradtan
a föld meleg kaptáraiba bújni.
Erdő és mező meghitt odúiba.

Megteltek új jövevényekkel
a föld részei. A fák állig gázoltak,
megfagytak lelkem szárnyai.
Szánam útközben elakadt,
a fa felét leraktam,
az este ott ért, a sötétség
villódzott mögöttem halálkéken
s én álltam egyedül szélütötten.

Az aklok fölfogták
a farkasvonítást, a juhos aklok.
S előmbe jöttek és szánam
kiemelték a szelíd bácsok.

– – – most mész, öreg,
harapós vén csont.
Pá magának, nagy bálozó,
az éjszakának vége.

A napot az égre enyhén felhozád,
– egy szempillantás –
Már elindult, már jön,
már itt is van ifjú arád.

 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf