Gaál Áron: Márciusi időben
„Selymes földön, március időben”
– távos Bordeauxtól –, ahol a Neckar szalad,
már nyílik a nárcisz, az Osterglocke,
a Húsvétharang és a fűz fölött látom
a várat, „de menni kell mégis”
– mondja Cristina Avram, Brassóból éppen,
ki fényképet kér, e helyről s magáról,
félszeg mosolyában a Szász vidéket
látom, és Maldát és Jánost /Pinteát/,
aki megírta: Stuttgartban olvassam el
a metrikus verset Stuttgartról…
„Wieder ein Glück ist erlebt”…
swäbische Herz und swäbische Säle
Tübingen, Boblingen, Ditzingen, s tovább
és a borostyán közt a kertből a szobor,
amit Húsvét egét kémleli,
vajon lát-e, és vajon hová, túl azon,
amit a harangzúgás zavarta
felhők takarnak, fedve a Napot
délután háromkor a kerek toronyban
két szék és néhány lépés között.
2005. március 25. Tübingen