T. Ágoston László: Lenkey huszárok IV.

Lenkey és Szeged

 

Lenkey János a szabadságharc idején többször is megfordult Szegeden. Először a máramarosszigeti vizsgálat után, amikor gyors menetben Szegedre kellett vonulniuk a szökött Württemberg huszároknak1. Lenkey Bechtold altábornagynál, az „alvidéki hadak parancsnokánál” jelentkezett beosztást kérve, aki mint vérbeli osztrák tiszt, leplezetlen ellenszenvvel fogadta az „esküszegő” kapitányt. Augusztus 22-i jelentésében viszont már így írt a szenttamási ütközetben részt vett századról:

„A Württemberg huszárezred kapitánya derék századával a legveszélyesebb helyeken vitézsége kitűnő jeleit adá, valamint bebizonyítá azt, hogy a kegyes bocsánatra minden kivétel nékül valódilag érdemes…”2

1849 februárjában a bácskai sereg Szolnokra menet Szegeden vonult át3. Ekkor gróf Hadik Gusztáv ezredes volt a hadmegye parancsnoka, akinek sikerült alaposan magára haragítania Szeged város tanácsát és nemzetőrségét. Többek között azzal, hogy el akarta venni az ágyúikat. A polgárok kérték is az ezredes leváltást. A hadügyminisztérium Lenkeyt küldte Szegedre, hogy fölváltsa hivatalában Hadikot4, de mire odaért, Batthyány Kázmér kormánybiztos közvetítése folytán helyreállt a béke a szegediek és a gróf között. Lenkey bosszankodva fordult vissza, s vonult be Törökszentmiklósra, hiszen a szegedi utazása miatt nem vehetett részt a szolnoki ütközetben5.

A Württemberg ezredbeli zászlóaljparancsnoka és barátja Répásy Mihály őrnagy a szabadságharc idején tábornok, majd a hadügyminisztérium osztályfőnöke lett. Ő hozta haza az ezred Galíciában maradt századait. Szegeden halt meg kolerában, ott is temették el 1849. július közepén6.

Idézzük fel, hogyan került kapcsolatba Rózsa Sándorral Lenkey. A nagykőrösi huszárlaktanyában alakult meg a Hunyadi huszárezred 1848 októberében7. Később az ezredparancsnokság székhelyét Pestre helyezték. Az ezred parancsnoka Lenkey János volt. Mihelyt egy-egy századot fölszereltek és kiképeztek, azonnal elindították a harctérre. Ebbe az ezredbe osztották be Rózsa Sándor szabadcsapatát is; a hazáért harcolni kész 150 betyárt8.

1848 novemberében Vetter Antal volt a bánáti hadak főparancsnoka, Damjanich János alezredes pedig a hadosztályparancsnok. Parcsetics Zsigmond őrnagy viselte a Rózsa-féle szabadcsapat katonai parancsnoki tisztét, de tulajdonképpen csak mintegy közvetítő szerepet töltött be, hiszen a betyárok írástudatlanok lévén a jelentéseiket se tudták megfogalmazni. Később, a szabadságharc leverése után, mint ezredes, a Lehel huszárok parancsnoka várfogságot szenvedett.

Lenkeyt Kossuth utasította a Rózsa Sándor körül támadt nézeteltérés kivizsgálására9. Vukovics Sebő kormánybiztos szerint a „nézeteltérés” abból adódott, hogy a lagerdorfi ütközetben Rózsa Sándor és szabadcsapata négy szekérnyi, mintegy harminc mázsa lőport zsákmányolt az ellenségtől, amit az előzetes ígéretek ellenére nem fizettek ki nekik. Rózsáék azzal fenyegetőztek, hogy ha nem kapják meg a beszolgáltatott zsákmány ellenértékét, otthagyják a tábort. A botrány hullámai egészen Kossuthig értek. A szabadcsapat ügye végül is úgy „rendeződött”, hogy decemberben föloszlatták10. Ennek ellenére a szabadságharc bukása után nagyon sok bujdosó honvéd talált menedéket a Szeged környéki betyárok rejtekhelyein. Az 1850-es években Rózsa Sándor ellen, mint a Kossuth-párti összeesküvés résztvevőjeként adtak ki körözési parancsot.

/1/ O. Lt. 1848–49-i Minisztériumi Levéltár, Miniszterelnökség. Általános iratok 1848: 315.
/2/ Rédvay István dr: Huszáraink hazatérése 1848–49-ben. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, 1941. 60. oldal.
/3/ O. Lt. OHB. 1849: 876, 877.
/4/ O. Lt. R. 306 1. cs.
/5/ O. Lt. H 75. Hadügyminisztérium általános iratok 5983/1849.
/6/ Katona Tamás: Az aradi vértanúk. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979.
/7/ Közlöny, 1848/139. szám október 27. 1. oldal.
/8/ Kossuth Lajos összes munkái. XIII. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 78. oldal. Lásd még:Gracza György: Az 1848–49-iki szabadságharc története. III. kötet. Lampel, Budapest, 1895. III–120. oldal.
/9/ Ol Lt. OHB. 1848: 3740
/10/ Hadtörténelmi Levéltár, 1848–49-es iratok 52b-3/5. O. Lt. H2 OHB. 167/1849.

 

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni kötetképPatriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf