Sinka István: Juhászbojtár nagy esőben

Magossak a béli hegyek,
s mindig nagy esőt kéklenek.
Sűrűsödik a menny alja.
Súlyos hang az eső hangja.

Istenem, hogy mennyit áztam!
Góg juhaira vigyáztam.
Csizmáim tóba merültek.
Kunnyómon fellegek ültek.

Messzi jelnek tüzet raktam,
kedvesemet hívogattam.
De az em jött, más útra lelt,
engem soha meg nem ölelt.

Vesszők sírtak öreg fűzön,
emlékek égtek a tűzön.
S nagy lepkék remegtek árván
szűröm fekete virágán.

1947