János

Magyar népköltés

Sírva sétál a kapuban János,
Kérdi tőle a gazdasszony:
,Mi most a baj János?’
«Ha az asszony megengedné,
Hogy a kapun belül mennék.»
,Lehet, szívem, János!’

Sírva sétál kapun belül János,
Kérdi tőle a gazdasszony:
,Mi még a baj János?’
«Ha az asszony megengedné,
Hogy a ház elébe mennék.»
,Lehet, szívem, János!’

Sírva sétál a ház előtt János,
Kérdi tőle a gazdasszony:
,Mi még a baj János?’
«Ha az asszony megengedné,
Hogy a házba bemehetnék.»
,Lehet, szívem, János!’

Sírva sétál benn a házban János,
Kérdi tőle a gazdasszony:
,Mi még a baj János?’
«Ha az asszony megengedné,
Hogy az ágyra felfekhetnék.»
,Lehet, szívem, János!’

Sírva fekszik fel az ágyra János,
Kérdi tőle a gazdasszony:
,Mi még a baj János?’
«Ha az asszony megengedné,
Hogy magamhoz ölelhetném.»
,Lehet, szívem, János!’ – –
Mindjárt nem sírt János.