Szathmáry István: Balatoni emlék

Eveztem rajtad csöndes alkonyórán,
Ezer bíbor láng gyúlt ki kebleden,
Mint férficsók a hamvas asszony-rózsán.
(A Nap búcsúzott épp szerelmesen.)

Úgy láttalak, ahogy senkise látott,
Ellesve titkon szűzi bájadat
S meglopva kedvesed, a Holdvilágot,
Mely ott cikázott fodraid alatt.

S úsztam smaragdszín, haragos vizedben,
Tajtékot verve zúgtak a habok,
Miként, ha szörnyű titkok fátyla lebben,
S megcsalt szívek örvénye kavarog.

A lelkünk tükre vagy te, ősmagyar tó,
Úgy bájolóbb, de így fenségesebb:
Zúgj, háborogj csak, légy vadul viharzó,
S fájjon tovább az átokverte seb!...

1924

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf