Nagy Méda költő, ifjúsági író

Nagy MédaHogy a II. világháború előtt magyar irodalom emancipációt követelő nő tagjai nemcsak botrányhősök, hanem Tormay Cecile mellet családanyaként hazafias, vallásos, ugyanakkor modern szellemiségű írónőink is voltak, arra jó példa Nagy Méda.  Mind a katolikus, mind a református fiatalok körében egyformán kedvelt volt ifjúsági tárgyú regényei, versei. E mellet – mint Czóbel Minka, R.Berde Mária, Ölbey Irén –  felnőtteknek is írt szépen formált verseket, érdekes történeteket. Erdős Renée és talán Kaffka Margit óta nem volt tán ily bátor asszony a magyar irodalomban, mint Nagy Méda. Ha természetes szemérmessége nem tartotta volna vissza őt attól, hogy valamennyi érzését, meglátását, ösztönös vágyait és szenvedélyét maradéktalanul visszaadja, most a legőszintébb asszonyköltő nevével kellene megemlékeznem róla. Így azonban ez a szemérmes félénkség, mint valami ezüstös fátyol borul az élményeire, mely alól előtűnnek a formák, de nem látható az élő, hogy a valóságában mi- miért is történhetett. Kissé meghamisítottnak érezhetnénk így az életét, ha a versei zengése, regény ötleteinek változatossága s lírai készsége nem kárpótolna bennünket az elveszett, elsikkadt vagy elrejtett valóság ábrázolásáért. Nagy Méda lírájában – a már említett női egyenjogúság egyik előfutáraként – az asszony a fontos, aki a költő szerint pár századdal ekkor még elmaradt a férfiak mögött, szolgálja a családot és éjszakánként csendesen szipog az ágyban.    

De majd, ha egyszer a bánataimból harácsolt kincseket megelégeled
és a szeleknek szórt könnyeim helyett arcom derűjét akarod,
ne csodálkozz, ha kővé vált gyöngyként elgurulnak lábaid előtt
és nem ér el a szivemtől a szivedig már egy mosolyom sem.    

               /Már egy mosolyom sem, részlet/

     Sír, mert boldogtalan. Nem elégíti ki a gyerek, az otthon ezer meg ezer apró gondja, a látszatra mit sem mondó házimunka[ ... ]férjének szerelmére, testiségre vágyik. Minden asszony lelkében él valami különleges sóvárgás, amit néha maga sem tud pontosan körvonalazni, mégis elegendő arra, hogy boldogtalanná tegye. A mélabú, a csalódottság, amely e korban természetes vele járója az asszony életének, elsősorban a férj közömbösségén, nemtörődömségén fejlődik. Nagy Méda könyvei ezzel a mondattal kezdődtek: „Asszonytársam, helyetted írom, helyetted mondom el, ezek a te szavaid”. Verseit ízelgetve így szinte sajnáljuk tőle-tőlük ezt a kiábrándult lelkiállapotot.    

Az öt ág    

Mint az ujjak hasadnak el a tenyértől,
hogy öt csúcsheggyel fejezzék be a kezet,
úgy bomlott öt ágra törzsem kemény sugára,
öt hajtásra úgy osztottam asszonyi lényem.

Egy a gyermekeim felé nyúlt óvatosan,
a másikba kapaszkodott a napi kötelesség,
a harmadik a költészet elé alázkodott,
a negyediket magához vonta az ég.

Az utolsóra sebes szívem akasztottam
és kitérdeltem vele az útra, a porba
és csengettem reggel és csengettem este,
hogy eltévedt lábod hozzám visszataláljon

    Nagy Méda 1899. július 15-én született a Vas-megyei Kiscellben [ma Celldömök]. Szüleiről és magánéletéről szinte semmi sem maradt fenn. Tanári diplomát Budapesten szerzett, majd a főváros környéki iskolákban tanított 1960-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Első versei a „Nyugat” folyóiratban jelentek meg, és költeményei könyvé formálva a harmincas évek közepén láttak napvilágot. Már a „Nyugat”-os írótársai is hamar kikezdték öntudatos, feminista költeményeiért. Férfias lírát akartak nőktől, akik eközben nem adták-adhatták  azt, ami lényegük, s így szükségképpen hullottak a feledés homályába. Nagy Méda mindvégig nő maradt, úriasszony, akinek egészen egyedülien fontos problémái vannak, s nem elég a líra ezer meg ezer húrja, hogy kidaloljon magából minden kétséget s minden szomorúságot. Nagy Médát elfoglalta saját és asszonytársai sorsa, a költészet többi területeit meghagyta azoknak, akik azt hiánytalanul megmunkálták és megmunkálhatják még.

    Kardos László így vélekedik Nagy Méda első kötetéről: „Nő-költőktől a versolvasók mindig valami témabeli specialitást várnak, a megélt nőiség hű rajzát, – vallomást, amelynek realitása a legkitűnőbb férfiköltők legszerencsésebb rásejtéseinél is többet ád. Maguk a nőköltők is jobbára így látják sajátos feladatukat, s e szereposztásnak és szerepvállalásnak világos és bölcs értelme van, mégha elméletben küzdünk is minden művészeti forsrift ellen. Nagy Méda verseskönyve ilyen tipikusan női könyv: minden lapján az asszonyi lélek tájait festegeti, válságait bogozza, s ha nem íly sajátosan női téma bukkan elébe, azt is igyekszik – szerepéhez híven – asszonyi szemszögből látni és megformálni. E tisztes színvonalú, komoly könyv «nőisége» egyfelől a feminista ideológia, másfelől az egyszerű és egyetemes asszonyi fájdalmak felé sugárzik”.    

Furcsa, ahogy lassankint elhagyjuk egymást,
már néha az esti csók is elmarad
és ha magányosan hajtom párnára a fejem,
már nem ázik át az asszonyi könnytől, mint régen,
mikor úgy féltettelek gyáván és szívdobogva.
Furcsa, ahogy lassanként elhagyjuk egymást;…

     /Szobánkban alszik a kályha, részlet/

    

    Ráadásul ez a líra nem igénytelen. Már maga a verselés technikája is figyelmet érdemel. Szabad versekben szól olvasóihoz, és mégis van a verseinek valami belső zenéje, amely sohasem fokozódik fortissimová, de egyre zeng, lassan és vontatottan, s még akkor is hallani, amikor már a vers elszállott az emlékezésből és a szívből, s csak az a kis zene maradt meg, amely tovább zsong a lélek húrjain és emlékeztet... Eközben ösztönösen irtózik a rímektől, mintha attól félne, hogy a rímek csengésében elveszne a gondolat. Mert Nagy Méda nem elégszik meg azzal, hogy leírja érzéseit; ő egy lépéssel tovább megy. Hirdet, tanít, apostolkodik...    

Te asszony, ki testvére vagy fának, virágnak,
miért áztatod könnyel arcodat?
A büszke mélyre rejti, ha sebet kapott
és álarcként virágzik ki ajkán mosolya.

    /A virág se sír, részlet/

    

    A századforduló újabb hallatlan fellendülést hozott a magyar irodalmi életbe. Napilapok, folyóiratok százai keletkeztek. A katolikus egyház legjobbjai, mint Bangha Béla SJ csakhamar megérezte a sajtó hatalmas jelentőségét[1912-ben megalapította a Magyar Kultúrát] és a katolikus írók is szükségességét látták egy szellemben szigorúan katolikus szépirodalmi folyóirat megindítását. így jött létre 1909-ben az „Élet”, a katolikus szépirodalom legjelentősebb szépirodalmi orgánuma, amely 1944 végéig élt és nemcsak a katolikus szépíróknak adott rendszeres megjelenési

    lehetőséget, nemcsak a katolikus rétegeket látta el szellemi táplálékkal, hanem kritikái és elvi jelentőségű cikkei révén döntő kihatással volt a katolikus olvasóközönség irodalomszemléletének kialakulására is. Nagy Méda első költeménye a lap hasábjain, a „Mosoly” 1934-ben jelent meg, az utolsó „A szívemmel szeretném felfogni” 1944-ben, de rendszeresen publikált még a Magyar Kultúra hasábjain is.  

Asszonypanasz

Asszonysziv minek dobogsz?
a Messzeség hiába nyitja rád szemét,
tiéd a Közel,
a szobád tapétája rád mered
a butorok befonnak, mint megnyúlt karok,
kicsi lábak tipegnek,
a virágaid vizért sóhajtanak,
a cicád hozzád dörzsölődik,
a kanári enni kér, -
- apró dolgokban igy osztod szét magad,
s ami megmarad, mit ér?

 

    Nagy Méda puha formavilágával a harmonikus nő egyik legszabatosabb és legtermékenyebb megjelenítője a két világháború közötti magyar költészetben, de igazán ismertté a női lélek rezdüléseit ábrázoló regényei és ifjúsági könyvei révén vált. Mindenekelőtt a nők lelkében ébred

    fel az öntudat, a kötelesség, a tiszta látás. S ez az öntudat alakítja át újra a világnézetet, amely érzékenyen meglazította azokat a szálakat, melyek nőket s férfiakat összefűztek.    

Mint a megírt levélre a pecsét
forró pirosa pezsdül és egész célja
csak annyi, hogy a titkot lezárja,
úgy fejezi be, hozza összhangba,
harmóniába a külön életet élő
dolgokat és egyetlen szóba rejti: otthon.

            /Az asszony, részlet/

    Vitatkozni lehet a módszeren, ahogyan Nagy Méda rendet akar e téren, de nem lehet a hangsúlyt, amely a nőt oly magaslatra emeli, és Nagy Méda bátorságát elvitatni sem lehet. Tiszta irodalmi eszközökkel dolgozott, mert érezte, hogy az irodalom templomába – akárcsak az Istenébe – csak leeresztett fátyollal szabad alázatosan belépnie. Ez az a nagy érdem, amely női költőink első vonalában jelöli ki Nagy Méda helyét.    

A csokor

A mező illata jött be a szobámba,
kislányom vadvirágot szedett,
ezüstösfejű kalászt is kötözött közéje
és sárga bugáju vad mimózaágat.

Apró nefelejtset az árok partjáról tépett,
csobbant a víz és a békák nagy szeme tűnt,
a zöld moszatos víz megingott utána
és összezörrentek a merev sások a szélben.

A hajló fűzek alól tépte a méntát,
széjjelszórta a réten morzsolt levelét,
de ujjacskái hegyén megült az illat,
mint lepke a karcsú virágok szirma peremén.

A pipacsbimbóból pirosat bontott,
körmét sebezte az elpattant burok,
ijedt szöcskék vetődtek meztelen karjára
és megmásztak bőrét zöld ragyogású bogarak.

Fűszálat harapott harsogó foggal,
a szeme nevetett, mint fölötte az ég,
hogy apró egeret védjen, űzte a vércsét
s lobogó haján megütköztek a napsugarak.

Az utak alázatosan a lába alá hajoltak,
s félregurultak a szúrón merev kövek,
a csalán elfordította vigyázva az arcát,
egy kislány, az enyém, virágot szedett.

    

    A II. világháború után írásai főként katolikus lapokban [Élet, Katolikus Szó, Új Ember, Vigília] jelentek meg. Számos regényt, regényes kiséletrajzot, elbeszélést, ifjúsági regényt és színdarabot publikált. Szauder Mária irodalomtörténész édesanyja. Nagy Méda, Kovács Antalné 1984. január 21-én tért meg Teremtőjéhez, halálhírét nekrológban az „Új Ember” újság tette közzé.

   

Én vagyok én, a költő! kigyúlt fény a sötétben,
megnőtt árnyék a falon, kiélesített vonal,
meztelen ember, szikrázó pillanat, 'egészen addig,
míg el nem veszek önnön szégyenemben.

     /Megtagadom szavaimat, részlet/

   
Művei:

Asszonyoknak üzenem. 1934.
Mélyből hoztam. 1936
Megjelölt évek. 1938.
Zsóka levelei. 1939.
A kis lakatosinas. Fadrusz János életregénye. 1940.
Elhajolt utak.
Asszonypanasz
Ez a késői ősz oly furcsa...
A zsákmány    

Forrás: Arcanum, Evangélikus Népiskola 1937, Magyar Kultúra 1933-34, MEK, Napkelet 1933, Nyugat 1934-1937, Új Idők 1938,    

    Összeállította – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf