Bartalis János: Kolozsvárhoz…

Kolozsvár, milyen vészes a
barátságunk-sorsunk.
A legnehezebb időben
fogadtál öledbe,
mikor feletted
sóhajt az erdő,
s jajgat a határ.
Nézem a Szamost,
(régi ismerős,
ott folyt el Kosály mellett.)
Bámulom a bekéklő hegyeket.
A házak diákkorom idézik,
az ifjú éveket.
Körüljárom a Templomot,
az egyetlent, legszebbet.
S rovom az utcákat vége-hosszat.
Nézem az alkonyt.
Nézem a reggelt.
S be nem teled Veled, drága város!
Itt áll a Szobor.
Ott csillog a Szülőház.
Abban a házban
történelmet csináltak.
Vészes, zord idők
lobogtak.
Ez égő katlanban
Erdély s Magyarország
s izzott Fél-Európa.
De tűz elhamvasztott.
Városfalaid az idő
széthányta.
Bástyáid leomlottak.
Most nemes tudományok
s iskolák városa lettél.
Majd megpróbáltatásban
irodalmi fészek.
Sötét éjszakában
bús sorsod
egy nemzet egére világlott.
Innen repült a szó és villámlott
a hazán keresztül,
ahol csak éltek s laktak magyarok.
E nehéz időkben, Kolozsvár,
emberül megállottál!
Most új sorsok elé nézel.
Klio számodra
új történelmet írt.
Haraggal vérző testedbe hasított.
S én új sorsodnak osztályosa vagyok.
A legnehezebb időben fogadtál öledbe.
Én hozzám hű maradok
s veled leszek.
Mint anya gyermekét,
szerettél.
Mint gyermek az anyját,
szeretlek!

1941

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf