Jókai Mór: II. Rákóczy Ferenc ifjúsága

Hány keserű sóhajtás elszállt a bánatos hazafikebelből, az mind egy ember felé sietett: az volt az ifjú II. Rákóczy Ferenc.

    Ő, a Rákóczyak szellemével, Zrínyi Ilonának a könnyeivel, Zrínyi Péter és Frangepán vércseppjeivel a jövendő választott hőse, felkentje a nemzetnek: ott sínylődött a neuhausi jezsuita zárdában. Kollonics bíbornok parancsára maga is jezsuitának neveltetve.

    Hanem hát „a pap tervez – asszony végez.”

    Ferencnek a nénje, Juliánna, Aspremont grófhoz ment nőül. Ez a derék német tábornok hitvestársa könyörgésére kieszközölte az udvarnál, hogy Ferenc sógorát vegyék ki a jezsuiták kezéből, s fiatal létére nagykorúvá nyilvánítsák. Ez a mesterfogás csak úgy történhetett meg, hogy Kollonics elutazott Rómába, s amíg ő odajárt, azalatt végeztek el mindent. Mire hazakerült, már akkor az ifjú Rákóczy szerelmes is volt, el is volt jegyezve a szép darmstadti Magdolna hercegnővel. Ekkor volt Rákóczy húszéves.

    Kollonics minden módon meg akarta akadályozni Rákóczy házasságát: azt ő erővel pappá akarta tenni. Azt gondolta ki, hogy a távol elkülönítve lakó szerelmeseknek kölcsönösen halálhírét költé. Rákóczy esztendeig gyászolta lelkében és öltözetben holtnak hitt kedvesét, azt pedig férjhez adták máshoz: mikor véletlenül ismét összetalálkoztak, már akkor Magdolna hercegnő asszony volt.

    Ezt a keserűséget is el kellett titkolni, mint annyi mást. Ferencet tizenkét éves korától húszig a jezsuiták nevelték. Minden lelki tehetsége meg volt hozzá, hogy el tudja sajátítani, amit e nyolc év alatt tanítottak neki.

    Egészen az ellenkezőjét tudta annak játszani, ami a lelkében volt belül. Tudta, hogy mindenütt kémek veszik körül. Cserey Mihály emlékiratai szerint „szüntelen Bécsben lakék, német köntösbe öltözék; magyarul még beszélni sem akart: sőt gyakran mondotta, hogy ha tudná, melyik oldalcsontja vonja a magyarokhoz, kirántaná, s onnan elvetné. Mindnyájan úgy ítéltek felőle, hogy a maga nemzetét már egészen megtagadta.”

    Ez álcázott magaviselettel sikerült annyira vinnie felügyelőit, hogy elbocsássák őt a rhénusi hadsereghez. Talán rá akartak lesni, hogy nem kezd-e összeesküvést a franciákkal? Mással lepte meg őket. Útközben csakugyan összeesküdött; de egy szép fiatal hercegnővel, Karolina Amália Eleonórával, Károly hessen-rheinfelsi herceg testileg, lelkileg szép leányával. – Kollonics dühös volt, mikor ezt megtudta: de már ezt nem lehetett megmásítani. Rákóczy azonban látva, hogy a bécsi pártfogói haragusznak reá azért, hogy megházasodott; nem akart nekik tovább alkalmatlan lenni, hanem fiatal nejével együtt sárosi várába vonult, s ott mulatta magát családi örömeivel és a vadászattal.

    A vadászmulatságok gyakran összehozták a környékbeli magyar főurakkal, akik nemigen tartották kapitányon a nyelvüket, ha az ország ezer sérelmeit kellett felpanaszolni. Azoktól hallhatta Rákóczy Ferenc őseinek dicsőségét, nagyatyjának, nagybátyjának szomorú halálát, anyjának szenvedéseit, nagybátyjának örökös fogságát, s az egész nemzetnek rettentő elnyomatását: amiket bizonyára a jezsuiták tankönyveiből nem tanulhatott meg. – Tudta magát tettetni, hogy mindez hidegen hagyja. A magyar nem kém, nem áruló, hanem fecsegő; nem állja nála a titok: kétszerte jobban kellett magára vigyáznia, mikor a tűzpróbás magyar hazafiak társaságában volt, mint mikor kémekkel érezte magát körülvéve.

    Azért mégiscsak tudta azt mindenki felőle, hogy ő az a Rákóczy Ferenc, akinek Magyarországot fel kell szabadítania. A bécsiek is olyan jól tudták, mint a magyarok.

    Akkor tört ki, éppen az ő jószágain az a pórlázadás, amit Tokaji és Szalontai indítottak meg. Még ez a csőcselék is, mely rabolni és pusztítani támadt fel, az ő nevét hangoztatta.

    De Rákóczy átlátta, hogy ez nem az ő népe; ilyen haddal nem lehet a nemzet szabadságharcát elkezdeni, s rögtön visszasietett Bécsbe, elutasítva magától minden közösséget a lázadókkal.

    Ezeket azután kiverte az országból, vagy összefogdosta Károlyi Sándor szatmári főispán: a magyar pórlázadás leverésére elég volt a magyar felkelő nemesség.

    Rákóczynak a hűségben maradását ezért nem is tette valami magas rovásra a bécsi kormány. Mindenütt éreztették vele, hogy mellőzve van, hogy gyanakodnak rá. Vissza kellett térnie ismét a sárosi várába.

    Itt is tovább játszotta a félénket, a tartózkodót: németek és magyarok társaságában egyaránt.

    Nyolc esztendig járt a jezsuiták iskolájába: értette a mesterséget – csakhogy ellenfelei még tovább jártak ebbe az iskolába, s azok meg még jobban értették azt. Ha nem sikerült a németnek, a magyarnak behatolni a lelke titkaiba, küldtek oda egy franciát, az aztán odatalált.

    Longueval kapitány volt ez a bécsiek által felbérelt kém és áruló, ki magát Rákóczy Ferenc bizalmába be tudta hízelegni, mint a francia király megbízottja.

    A háború a levegőben függött, melynek okvetlen ki kellett törnie Ausztria és Franciaország között. II. Károly spanyol király haldoklott hosszú betegségében; amint ez a szemét lehunyja, minden kard elhagyja a hüvelyét, innen is, túl is, azt a kérdést eldönteni, ki legyen a spanyol trón örököse?

    XIV. Lajos előre gondoskodott Ausztria elleni szövetségesekről, bécsi követe, Villars marquis által Rákóczyt felszólította, s ígért neki pénzt és segélyhadakat, ha a magyar nemzet élére áll.

    Ezt mindeddig nem tudta senki, csak Villars és Rákóczy. – Ezt a titkát csalta ki tóle Longueval.

    Rákóczy rábízta a francia miniszterhez, Barbezieux-höz írt levelét, s Longueval azt a bécsi kormány kezére játszotta.

    Rákóczy Ferenccel még idejekorán tudatta gyorsfutár által nénje, Aspremontné, hogy Longuevalt (színből) elfogták, s nála nagyon terhelő levelet találtak, s hogy Solari tábornok ki van már küldve, hogy őt elfogja. És Rákóczy Ferenc nem futott el. Fiatal neje éppen nagybeteg volt, azt nem hagyhatta el. A férji hűség tette fogollyá.

    Solari a neje betegágya mellől hurcolta el őt fogságra. Bécsújhelybe vitték, s ott ugyanazon börtönbe zárták be, ahol nagyapja, Zrínyi Péter töltötte élete utolsó napjait. Ott olvashatta még a falon, amit vértanú őse egy cserépdarab hegyével odakarcolt:

     

    „Justum ac tenacem propositi virum
    …Nec vultus instantis tyranni
    Mente quatit solida.”    

    (Az igaz és feltett szándékához hű férfit az üldöző zsarnok arca sem téríti vissza.)

    Rajta kívül még elfogták Szirmay Endrét, nádori ítélőmestert, a három Vay testvért, Okolicsányit, Szluhát. Bercsényi Miklós idején kimenekült Lengyelországba.

    Hat hétig hozzá sem szóltak a börtönében. Akkor szembesítették Longuevallal. Ez volt a vádló és tanú.

    „Ez ember elsápadt annak a szeme előtt, akit vádola, akár szégyenből, hogy oly gyávaságot és hálátlanságot követett el a fejedelme ellen, ki őt jótéteményeire érdemesíté, akár rágalmai miatt támadt lelkiismereti furdalásból.”

    Ezt írja maga Rákóczy emlékiratában.

     

    (In: A magyar nemzet története. Pest, 1854)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf