Fülöp Áron költő, könyvtárigazgató

fuloparonAz írói sors nagyban hasonlatos a katonáéhoz. Annak a lírikusnak[katonának] a nevét, ki alkotásával [harctéri küzdelmeivel]sok rokonlélek vágyát, érzelmi világát diadalmas kifejezésre juttatja s ezzel a remekművel magához hódítja az addig ellenes szimpátiát is, ez ilyen művészek [katonák]nevét ismeri barát és ellenfél. Csak az ilyen vezéregyéniségek műveiben, munkásságukban van eleven, ható erő.
Az újkori magyar költőknek gazdag irodalmi anyagot nyújtottak a magyar honfoglalás mondái. A XVI. században Csáti Demeter, Valkai András és Gosárvári Mátyás tettek kísérletet a már nyomtatásban megjelent krónikák latin szövegének magyar verses fordítására. A XVIII. században Bessenyei György tragédiában dolgozta fel Attila és Buda történetét, Dugonics András a vezérek korába helyezte meséinek egy részét. A XIX. században a mondaképzésnek szinte erőszakos folyamata is megindult. Történeti munkák egybeállítói, földrajzi és néprajzi monográfiák szerzői számos pogánykori mondát és anekdotát szedtek össze és adtak ki olvasóik mulattatására. Ezek az Attila korához és Árpád honfoglalásához fűződő apró történetek tudományos kutatást elmulasztva nagyobbára tudálékos eredetű helynévmagyarázatok, mondvacsinált családi emlékek s olyan históriai színezetű, sokszor igen együgyű mesék, melyeknek újabb eredete vagy irodalmi származása nyilvánvaló. Az 1800-as évek első felében Aranyrákosi Székely Sándor, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely és Pázmándi Horvát Endre , Szigligeti Ede, Gaál József és Garay János neveit említhetjük. A XIX. század második felében Arany János mélyedt a hun-magyar korszakba, majd Debreczeni Márton és Szász Károlytól kezdve Jókai Mórig és Gárdonyi Gézáig. E korszak költője az 1861. március 15-én, az Udvarhely vármegyei Felső- Boldogasszonyfalván született Fülöp Áron is, aki az eposzban  tett emlékezetes próbát Attila fiaival. Trilógiájának első része Ellák, második része Aladár, harmadik része Csaba történetét énekli meg; a három hun királyfi Krimhilda királyné bosszúállásának sodrában vergődik. Az eposzíró Arany János tanítványa, aki mestere hangján szólal meg, átvéve a történetet, Buda Halálának stílusát követi. Folyamatosan versel, jó magyar nyelven ír, különösen az első részben mutatja meg alkotó erejét. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a XXI. század költői felfogása már távol áll Fülöp Áron nyelvezetétől és főleg epikus költeményeitől, elsősorban nem mint irodalmi alkotóról emlékezünk meg most, hanem a magyar könyvtárügyek egyik, XX. század eleji jelentős képviselőjéről, aki egyben a már jelenlegi, Steindl Imre által tervezett, „új” parlament épületében lévő Országgyűlési Könyvtár első igazgatója is volt.
Szegénysorú székely szülők gyermeke.  Ő maga születése időpontját március 15-re teszi, egy pénteki napra, és ennek a pénteki napnak tulajdonítja balsorsát is. Édesapja, Fülöp Sándor gazdálkodó ember, aki messze földön híres állatgyógyászként. Édesanyja Bögözi Bencze Borbála, aki két fiúgyermeknek adott életet, Áronnak és öccsének Albertnek. Az édesanya szeme fénye Áron, akinek ezáltal lehetősége nyílik a továbbtanulásra. Költői tehetsége már középiskolai tanulmányai során kibontakozott. Sorban nyerte el az önképzőkör díjait, 1881 júniusában tesz sikeres érettségi vizsgát, majd családja hatására Nagyenyedre kerül, gazdag nagynénje pártfogása alá, a teológiai fakultásra. Itt azonban eljátssza nagynénje bizalmát, így tovább kell állnia. Budapestre megy, tanárjelölt lesz. Egyetemistaként csalódik először a szerelemben és a társadalomban. Egy kisborosnyói földbirtokos és szolgabíró, Tompa Miklós fiait neveli és Vörösmartyhoz hasonlóan, beleszeret annak lányába, Gizellába. Csalódnia kell, nem nyerheti el az előkelő, nemesi lány kezét. Ez a csalódás készteti írásra, ugyanis felfogadja, hogy ha nem lehet társadalmi arisztokrata, szellemi arisztokrata lesz.     

Az én nótám

/Fiatalkori zöngemény/

Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért nem vagy a pásztor
Mezítlábos lánya?
Nem élnél most gyászban,
Néma, nehéz búba' -
S éjjelnap a könnyem
Éretted nem hullna.

Hajh, miért születtem
Alacsony kunyhóba'?
Mért nincs az apámnak
Bársonyos hintója?
Nem öldökölné most
Búbánat a lelkem -
S titkos éjszakákon
Nem siratnál engem!    

    Rövid ideig a katonaéltet is kipróbálja, a budapesti vadászzászlóaljnál önkéntes baka. A budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, közben magyar és latin szakos gimnáziumi segédtanárként Hódmezővásárhelyen tevékenykedett. Időközben megromlik viszony az édesapjával, a keménykezű édesapa ugyanis nem érti fia tékozló életvitelét. Talán ez az oka annak, hogy otthagyja az egyetemet és segédtanárnak áll Hódmezővásárhelyre. Itt szeret bele Pokomándy Mariskába, egy helybéli mérnök lányába, akit, egymás között, menyasszonyának tekint.

A hódmezővásárhelyi „Vigasz” című emlékkönyvbe

Olyan közel hozzá, olyan messze tőle,
Én e sivár földön, ő a temetőbe',
Én e süket zajban, ő az örök csendben,
Én siralom völgyén, ő csillagos mennyben;
E roppant távolság, ez a külön két út,
Ha majd egybe olvad, ha majd együvé fut,
Találunk-e vígaszt, balzsamot sebünkre,
A tulsó világon egymásra lelünk-e?

             1895    

     Itt mutatta meg először könyvtárosi adottságait, ragyogó emlékezőképessége ugyanis kiváló könyvtárossá tette. Időközben felbomlik „jegyessége”  hódmezővásárhelyi menyasszonyával. Fülöp Áront talán nem is rázta meg ez esemény, ekkor ugyanis már szoros barátságban volt a szatmári Felsőbb Leánynevelő Intézet igazgatónőjével, Sargavy  Erzsébettel. Erzsébetben egy olyan önfeláldozásig segítő társra lelt, aki megteremthette számára a lelki békét. A boldogságot hamarosan tragédia követi, 1888-ban elveszíti szeretett édesanyját, akinek még a temetésére sem jöhet haza.
A szatmári evangélikus gimnáziumhoz választották meg 1886-ban a magyar és latin nyelv és irodalom tanárának; 1887. december. 27- én megnősült, elvette Sargady Erzsébetet; de a megpróbáltatások sokasodnak, az egyetemi záróvizsgáját már nem teszi le, állás nélkül marad, 1893-ba ezért a Szatmári Hírlap szerkesztője lett. 1884-ben díjat nyert a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-pályázatán. Ettől kezdve költeményei a Fővárosi Lapokban, az Ország-Világ, valamint a Magyarország és a Nagyvilág című folyóiratokban jelentek meg.    

Brekeke úr és Kutykurutty néne

Ez aztán a furcsa eset!
Én se’ hinném, hogy megesett,
Ha egy százesztendős gólya
Maga nem beszélte vóna,
S nyomban hitet nem tesz rája
Három tücsök s hat veréb.
Elmondom hát, amint történt,
Jöjjetek csak közelébb!

Brekeke úr s felesége,
Kuruttyoló Kurutty néne,
Szúnyogokra vadászgattak,
Fűmagocskát halászgattak:
Káka tövén, békavárban
Minden este, hajaha!
Volt énekszó, dínom-dánom,
Hejehuja, lakoma.

Brekeke úr egy szép reggel
Az ágyából mérgesen kel,
Jobbra brekeg, balra brekeg,
A haragtól majd megreped:
Hogy ez így van, hogy az úgy van,
Hogy ő megver valakit,
Hogy ő ilyen sovány tóban,
Béka-uccse, nem lakik!

Brikkom-brekkem, ha haragszom,
Így kuruttyol – készülj, asszony,
Mert én tovább, ki nem állom,
Kivándorlunk béka-párom!
Amerika úgy sincs messze,
Csak amott túl a dombon,
Ott van boldog béka-élet,
Oda megyünk, ha mondom!

Kurutty néne ámul-bámul,
Jól értette, vagy fonákul?
De csak megy a kamarába,
Összepakol hamarjába
Szúnyogoldalt, légycubákot,
Fűmagocskát, négy szemet, –
S tarisznyával, gyalog szerrel
A béka-pár útra megy.

Mennek, mennek, mendegélenk;
Hát egy egér jön feléjek.
Hopp, mi van a tarisznyába?
Ide vele hamarjába!
Kurutty néne kipakolta
A tarisznya elébe
S a kis egér, mi benne volt,
Mind megette ebédre.

Mennek, mennek, mendegélnek
Hát egy gólya jön feléjek;
Piros csőre kitteg-kattog,
Sárga lába tippeg-toppog –
– Tyű, de békaszagot érzek!
– Már távolról kelepel, –
Kelep, lelep – tyű, be jó lesz
Egy kis békaeledel!

Brekeke úr, Kurutty néne,
No, most itt a világ vége!
Lapu sincsen, zsombék sincsen,
Mi befedjen, mi elrejtsen.
– Juj, de nini, mily szerencse,
Itt a tücsök kapuja, –
Három ugrás, kilenc bukfenc,
S hopp beugranak oda.

Öreg tücsök zirmeg-zörmög:
– Cerrem-cirrom, mi az ördög?
De amikor megismeri,
Két tenyerét összeveri:
– Béka komám, komám asszony
Hadd ölelem – hozta ég!
Szegény házam soh’ se remélt
Ilyen ritka szerencsét!

Brekeke úr s Kurutty néne
Majd elsüllyedt szégyenébe’,
El nem mondták a gazdának,
Milyen botor útban járnak.
Ironkodva, pironkodva
Kibrekegték elvégre,
Hogy ők biz’ a komájokhoz
Betértek egy ebédre…

No, de erre, – lirom-lárom,
Lett is aztán dinom-dánom!
Sem azelőtt, sem azóta
Nem volt olyan tücsök nóta.
– Ebéd után a háziúr
Kocsijába befogott,
S vendéivel – gyí te, gyí te!
Vígan haza robogott.

A két béka haza érve
Kiállott a tó szélére;
Örömükben hálákodtak,
Béka-módra imádkoztak;
S körülbrekegték – el is hangzott
Békavártól Szecsődig:
«Cudar, aki hazájából
Idegenbe szegődik!»

     

    Közben megírta Debreceni Márton és a kióvi csata című esztétikai tanulmányát [Szatmár, 1887.];    

Székelyföldön

    I.

Járom az erdőt, a bús bércfokot.
Lelkem egykor itt mennyit álmodott!
Rejtelmes világ, mélységes vadon,
Tanúm voltál, s ujjongtál álmimon.

Aztán vihar jött, zúgó fergeteg -
S ma, hogy itt járok ismét köztetek
Rejtelmes világ, mélységes vadon,
Légy tanúm újra, s zokogj a valón.

    II.

Öreg erdők, bércek,
Zuhatagos patak,
Amikor elmentem,
Beh megsirattalak.

Öreg erdők, bércek,
Isten a tudója:
Most is siratnálak,
Hogyha könnyem volna!

    III.

Sűrű, sötét erdők,
Zúgó rengetegek,
Idegen világba
Miért engedtetek?

Mért nem álltad útam
Te csacsogó csermely
S bércek vad viharja,
Haragos lelkeddel?

- Vadgalamb búgása,
Vadrózsák fuvalmi,
Ugye visszahívtok
Köztetek meghalni?!

    1889

    Irodalmi működése mellett könyvtárosi tevékenysége sem elhanyagolható, sőt a múlt század végétől ez válik elsődlegessé életében. 1896-ban került a Képviselőházi Könyvtárba, Szilágyi Dezső képviselőházi elnök pályázat útján vette fel segédkönyvtárosnak Fülöp Áront. A szakszerű irányítói, szervezői készsége miatt kinevezték 1904-1905-ben könyvtárnoknak, főkönyvtárnok 1905-1911 között, majd könyvtárigazgató 1911-1916-ig. Latin nyelvismeretén kívül német és francia nyelvtudása is kiváló volt, így jó képességei révén hamarosan Küffer Béla könyvtárigazgató legjobb munkatársa lett, és részt vett a legfontosabb feladatok megvalósításában. A könyvtár összefoglaló katalóguskötetének [1866-1893] készítésébe tevékenyen bekapcsolódott, ő dolgozta fel a századfordulón kiadott pótkötet részére 1893 és 1899 között beérkezett és állományba vett dokumentumokat. Az új országház felépülése 1902-ben lehetővé tette, hogy a Sándor utcai képviselőházban 30 évig helyhiánnyal küszködő könyvtár új, hivatásához méltó elhelyezést nyerjen. Az akkoriban is rendkívüli értéket jelentő kötetek [számuk elérte az 50 ezret] köttetése, becsomagolása, átszállítása, gondos elhelyezése, az értékek megóvása átlagon felüli figyelmet, körültekintést, felelősséget és fizikai igénybevételt rótt Küffer Bélára és segítőtársára, Fülöp Áronra, akik az egész akciót lelkiismeretesen irányították és ellenőrizték. Összegezve az Országházba költözés után Fülöp Áron került az intézmény élére. Személyében a könyvtár irányítását könyvtárnoki beosztásban egy értő irodalmár- költő vette át, aki ekkor már nyolc éve szolgálta a törvényhozás belső, zárt jellegű szakkönyvtárát.
Fülöp Áron nevéhez fűződik a költözés utáni új könyvtári rend kialakítása, a minden könyvtári területet átölelő rendezés hatalmas munkájának megindítása s hosszú ideig tartó irányítása. Mindehhez hozzátartozott, hogy a működés alapelveit, célkitűzéseit, módjait és eszközeit részletes, kötelező érvényű szabályzatba foglalták. A könyvtárért felelős Fülöp Áron és a képviselőház könyvtári bizottsága két évig dolgozott a Képviselőházi Könyvtár ügyrendjének összeállításán. Többszöri újratárgyalás után a bizottság 1909. október 4-i ülésén fogadták el az ügyrendet, s ezt a képviselőházi ülésen hozott határozat is megerősítette. Ezzel párhuzamosan folyt a könyvtári rendszer legfontosabb összetevőinek, a katalógus-, szak- és raktározási rendszernek összehangolt - leltározással egybekötött - újjászervezése, átalakítása. Fülöp Áron igazgatói működése idején olvadt bele a főrendiház ötezer kötetes könyvtára a Képviselőházi Könyvtárba, amely viszonzásként lehetővé tette a főrendiházi tagoknak is a könyvtár használatát. Az I. világháború kirobbanása derékba törte az addigi fejlesztési tervek megvalósítását: az újjárendezési, katalógusszerkesztési, raktárrendezési munkák nem sokkal a befejezés előtt [a végső határidőt a könyvtár alapításának 50. évfordulójára, 1916-ra tűzték ki] leálltak. A munkatársak hadba vonultak, a könyvtár bezárt, a képviselők széthordták a könyveket, az elkészült cédulák elhányódtak, részben elvesztek, tönkrementek, a gyarapítás rendetlenül folyt: a hosszú, küzdelmes munkával megvalósított könyvtári rend szétzilálódott. A kialakult káosz miatt az eredmények jórészt megsemmisültek. Fülöp Áron, aki igazgatóként csupán öt évig volt a könyvtár vezetője, hosszabb betegeskedés után 1916. január 31-én nyugállományba vonult, és húszévi könyvtári szolgálat után visszatért a szülőföldjére. Életének 60. évében ott halt meg súlyos szívbetegségben 1920. október 22-én, szülőhelye fenyőkkel övezett temetőjében alussza örök álmát. Érdekes tény, hogy néhány recenzión kívül halála után sokkal többet írtak személyéről, könyveiről és költeményeiről, mint életében. Például a Székely Nép 1920, majd 1924 novemberében, majd a Bajcsy Zsilinszky Endre főszerkesztette Szózat újság, Galamb Sándor tollából, ugyancsak 1924-ben, valamint a teljesség igénye nélkül a Pásztortűz, a Magyarság, az Ifjú Erdély lapok.    

Üldözve a gondtól, bútól,
Megjöttem a hosszú útról
S pihenhetek kebleden
Fenyves erdők büszke tája,
Bérces Erdély koronája,
Szülőföldem, - mindenem!

Miért bámulsz? nem ismersz rám?
Nem én vagyok, kétkedel tán?
Hajh, rég láttál, nem csoda!
Míg feletted egy és örök
A sors keze, fiad fölött
Változóan mostoha.

    /Székelyföldön, részlet, 1883/

 

    Költeményei:
1. Ellák. Költői elbeszélés 10 énekben. Budapest, 1885.
2. Debreczeni Márton és a kióvi csata. Szatmár, 1887.
3. Aladár. Költői elbeszélés 10 énekben. Budapest, 1893.
4. Kisebb költemények, Székelyudvarhely, 1921.
5. Fülöp Áron összes munkái, Budapest, 1929.

    Források:
Arcanum, Budapesti Hírlap, Ellenzék, Ellenőr/Kolozsvár/, Magyarság, MEK, Pásztortűz, Szinnyei József: Magyar Írók Élete és Munkái, Szózat, Vasárnapi Újság

Összeállította – cspb –

szozattv

 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf