Muskátli - 2020. január

muskatli

 

muskatli
Melléklet jó gyermekeknek

Immáron a 2018/2019-es tanév kezdetével a Muskátli a ötödik évfolyamába lépett. A világháló segítségével a Pósa Lajos költő, szerkesztő szülőfalujából szállnak továbbra is a jó gyermekekhez és örökgyermekekhez a szebbnél-szebb versikék, mesék, megemlékezések.

A nemesradnóti Lidike Pihenőház alkotóműhelyében ez esztendőben is Az Én Ujságom hasábjait lapozgatva kerülnek elő az értékes írások. Így a mai kor vívmányainak köszönhetően ismét elérhetőek az oly kedvelt képes gyermeklap válogatott részei itt a www.szozat.org elektronikus lapon.

A Muskátli II., II. és IV. évfolyama nyomtatva is megjelenik. Megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.
Keressetek bennünket a facebookon is https://www.facebook.com/posa.emlekere a Pósa Lajos Emlékére oldalon.

2020. január / VI. évfolyam / 5. szám

 

Kedves Gyerekek!

A Muskátli V. évfolyamának bekötött példánya a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen megrendelhető vagy beszerezhető Nemesradnóton, a Lidike Pihenőházban, a Muskátli szellemi műhelyében.

Kedves Gyerekek és Örökgyerekek! A Szózat havonta megjelenő elektronikus folyóirat oldalain kis Olvasóinknak is szeretnénk kedveskedni.
Pósa Lajost, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjét és gyermeklapját, Az Én Ujságomat hívom segítségül, de új tartalmak is helyet kapnak.  
Száz év elteltével még mindig aktuális, időtálló és lélekemelő az egykori sárga lapok tartalma és közlendője. Fogadjátok szeretettel, s emlékezzetek jó szívvel a száz éve elhunyt költőre, szerkesztőre.

 

HÓNAPVERS

 

Pósa Lajos:

unneputanÜnnep után


Hej, karácsony, szép karácsony,
Még mostan is emlegetnek!
Mennyi minden szépet és jót
Hoztál a jó gyermekeknek!

Az egyiknek fehér bárányt,
Csilingelő pici csengőt,
A másiknak arany diót,
Gyöngykalárist, pipikendőt.

Harmadiknak hegyesorrú,
Szép sarkantyús kis csizmácskát,
Negyediknek bársony sipkát,
Egész öltő új ruhácskát.

Ötödiknek meg vasutat –
Tyűh, hogy robog, ha megindul!
Szalad, szalad messze nagyon,
Talán még a kályhán is túl.

Festéket egy skatulyával,
Ecsetet is kapott Viktor,
És azóta azt beszéli,
Hogy ő nem lesz más, csak piktor.

Laci pajtás meg falovat,
Hát huszárnak szánta magát,
Adta lelke kis huszárja!
Nőj csak nagyra, védd a hazát!

Tercsi húgom bábut kapott,
Játszadozik vele szépen.
Jaj de kedves kis mamácska!
Hogy ringatja az ölében!

Szép karácsony, Erzsikének
Imádságos könyvet hoztál,
Szárnyas angyal is van benne,
A kezébe liliomszál.

Abból a szép imakönyvből
Imádkozik reggel, este,
S mint a galamb, fehér szárnyon
Száll imája az egekbe.


Forrás: Az Én Ujságom, 1890. január 5., I. évfolyam, 4. szám

 

EMLÉKEZÉS

 

Százharminc éves Az Én Ujságom


Pósa Homoly Erzsó:


Telis-tele szép mesével
 

telisteli1

Rimaszombatban a Pósa Lajos Társaság ünnepi estet szervezett december 15-én Az Én Ujságom megalapításának 130. évfordulója alkalmából. Nemesradnóton a Lidike Pihenőházban éltetik az egykori gyermeklapot.


A rimaszombati ünnepségen a gyerekeké volt a főszerep. A Bátkai Alapiskola és a Heuréka Magán Művészeti Alapiskola bátkai kihelyezett tagozatának Huncutkák színjátszó csoportja bemutatta Az Én Ujságom lapot, azt, mit is kezdenének vele a mai gyermekek: tanulnának belőle meséket, játékokat, dalokat, s még a prózamondó versenyre is akadna benne egy-egy szavalnivaló.
Beleolvastak a Szerkesztő bácsi postaládájába is, melyben Pósa hétről hétre válaszolt a gyerekeknek. Még a Csip-csip TV is bejelentkezett időjóslással. Játszottak pörgetős cicát, kiolvasót, vonatosat, molnárosat, Activityt a közönséggel, de volt találós kérdés, képrejtvény is, mind-mind az egykori gyermeklapból.
Fellépett a Viharvirág énekegyüttes is Páko Mária vezetésével, énekelték Pósa Áldd meg Isten szép hazánkat, Ragyog a szép karácsonyfa, Magyar vagyok és Benedek Elek A fecske című, a gömöri gyerekek körében már jól ismert megzenésített verseket.

 

telisteli2

Pósa Lajos-verseket énekelnek (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Szavalatokkal közreműködött Sonkoly Dalma, aki A kis Ferike, valamint Varga Kornélia, aki Sebők Zsigmond A fenyő írását adta elő. Ferencz Zsolt Avar Gyula Gömöri népmese című írását mondta el. Sonkoly Krisztián Benedek Elek gyűjtésében a Mohos tulkai népmesét ismertette. A műsor elején a résztvevőket Bene Viktor és Sonkoly Dalma üdvözölte, majd bemutatták, hogyan született Az Én Ujságom.
1889-ben alkották meg az azóta már Magyar Örökség-díjas lapot, akkoriban nem másért, mint hogy legyen a magyar gyermekeknek megfelelő magyar nyelvű olvasmányuk. Az Én Ujságom egyszerre meghódította nemcsak a gyerekeket, de a szülőket is. Pósa bácsi igazi hazaszeretetre tanította az ifjúságot, írt nekik magyar imádságokat, köszöntőket,  vidámsággal töltötte meg a gyermekek lelkét.
Rajzpályázat és díjazás a Csillagházban
Az est keretén belül az érdeklődők megtekinthették Az Én Ujságom kiállítást, mely Besztercebánya Megye Önkormányzatának a támogatásával valósult meg. Kiértékelésre került Az Én Ujságom rajzpályázat is, melybe bekapcsolódtak többek között a nemesradnóti, rimaszombati, cakói, bátkai, nagybalogi, zselízi és az ógyallai alapiskolák tanulói. A pályázatra Magyarországról és Vajdaságból is érkeztek pályamunkák.

 

telisteli3

Az Én Ujságom emlékkiállítás (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A pályázat célja volt, hogy a pályázók megismerjék a Pósa Lajos és Benedek Elek által szerkesztett, 1889-ben útjára indult első irodalmi értékű gyermeklapot. A pályázók képzőművészeti alkotással pályázhattak két témában: címlapot készíthettek és az eredeti lapban megjelent vers vagy próza illusztrációját küldhették be.
Három kategóriában osztottak díjakat. Az elsőben az alapiskolák 1-4. évfolyama, a másodikban az alapiskolák 5-9. évfolyama, a harmadikban pedig a középiskolások és felnőttek csoportjainak munkáira szavazhattak az érdeklődők a közönségdíjért a Pósa Lajos Társaság erre a célra létrehozott albumában, a Facebookon. A közönségdíjas a mezőkeresztesi Okos Máté lett.
Az elbírálást szakmai bizottság végezte Jacsmenyík József füleki és Nagyferenc Katalin rimaszombati képzőművészek személyében. „Minden alkotó tevékenység, melyre rá lehet venni a mai kor gyermekét, nagyon tetszik nekem” – emelte ki Nagyferenc Katalin.

 

telisteli4

Muskátli mesebusz (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)


Muskátli mesebusz


Nemesradnóton, Pósa Lajos szülőfalujában a Lidike Pihenőház szellemi műhelye, ahol a Muskátli gyermeklap készül Az Én Ujságom és Pósa Lajos szerkesztő nyomdokain haladva, szombaton emlékezett meg a legendás hírű, első irodalmi értékű gyermeklapról.
A szervezők Muskátli mesebuszt indítottak, melyre nagyon sok mesehős és plüssállat is felszállt. Egy világsztár is utazott a buszon Harry Potter személyében, aki egy varázslatnak köszönhetően szintén a Muskátlit olvasta, s az állomásokon a gyerekekkel fényképezkedett.
A Muskátli a www.szozat.org oldalon havonta megjelenő melléklet, olvasnivaló jó és örök gyermekeknek. A tartalmat a Hónapvers, az Emlékezés, az Irodalom, a Valós mese, a Pósa bácsi tarsolyából, az Imádság és a Természet rovatokba rendezzük. A régi, megsárgult újságokat antikváriumokból illetve aukciókon szerezzük be, s újra elérhetővé teszünk azokból egy-egy aktuális verset, mesét. Ezenkívül a mindig aktuális események is feldolgozásra és megjelentetésre kerülnek benne.

 

telisteli5

Az Én Ujságom lapozása a Muskátli mesebuszban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A 2019-es év a külhoni magyar gyermekek éve. A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett tematikus év alkalmából Pósa Dénes vállalkozása támogatást nyert a Muskátli gyermeklap népszerűsítésére. Ennek keretében valósulnak meg a Benne leszünk a Muskátliban! akciók, melyek egyikét, a műhelylátogatást összekapcsolták a Muskátli mesebusz indításával.
Az autóbuszon utazók a Nemesradnót–Bátka–Rakottyás–Uzapanyit–Rimaszombat útvonalon át Fazekaszsaluzsányra, Danka Bakšová keramikus műhelyébe látogattak el, ahol betekintést nyerhettek az agyagozás titkaiba. A visszafelé vezető úton a mesebusz megállt Rimaszombatban a cserkészeknél, valamint Bátkában a kézműves termékek vásárának szervezőinél.
Az érdeklődők mindannyian kézbe foghatták a nagyon értékes, 130 éves gyermeklapot. Megismerkedhettek Az Én Ujságom történetével, gyönyörködhettek az abból származó grafikákkal, rajzokkal, melyek posztereken az autóbusz belsejét díszítették.


Forrás: Felvidék.ma
https://felvidek.ma/2019/12/telis-tele-szep-mesevel/

 

VALÓSMESE

 

cserekerA pénzről

(Hasznos tudnivaló)


Írta: Enyedi Lukács

 

A réges régi időben az emberek nem pénzen vásároltak egymástól, hanem cseréltek. Ha az egyiknek volt egy felesleges borjuja, a szomszédnak pedig egy felesleges ruhadarabja, akkor cseréltek és kisegítették egymást. Ez könnyen ment, ha éppen borjú kellett annak, akinek eladó kabátja volt. De nagyon meg voltak az emberek akadva, mihelyt például annak, akinek eladó kabátja volt, már volt borjuja s neki fejsze kellett. A kabátosnak keresni kellett valakit, aki neki kabátért fejszét adhat; míg a borjú tulajdonosának olyan embert kellett fölkutatnia, akinek fölösleges kabátja volt, és aki borjút használhatta.
Ez a kellemetlen állapot vitte rá az embereket egy oly eszköz megteremtésére, amelyet mindenki használhat, amelyért kapni lehet mindent, s amellyel az emberek kisegíthetik egymást.
A régi népek eleinte olyan tárgyakat használtak pénz helyett, amelyek mindenkinek kellettek, például a búzát. Sőt még most is élnek népek, amelyeknél a só a pénz. Aranyért, ezüstért, bankóért nem adják azok a szép elefántcsontokat, igazgyöngyöket, az édes datolyákat stb.; de igenis odaadják sóért, mert az náluk nem terem és ott is, mint mindenütt, a só nélkülözhetetlen.
Még félművelt népeknél is használtak pénz helyett bőrdarabokat, melyekre bizonyos érték volt feljegyezve. (Ez már olyan bankó-féle volt.)
De a művelődés kezdetével, a görögöknél és rómaiaknál, valamint a keleti népeknél az ezüstöt és aranyat fogadták el pénznek, mint legnemesebb érceket, melyekből nagy összeg elfér kis helyen.
A bankó csak képviseli, helyettesíti az ezüstöt és aranyat. Ezt az eszközt egy angol találta föl és azóta a fél világ utánozta, mert akár százezer forintot elvihet egy ember bankóban a zsebében; míg ezüstben, vagy aranyban nagy súlya volna, és sok helyet foglalna el.


Forrás:
Az Én Ujságom, 1890. január 5., I. évfolyam, 3. szám

 

IRODALOM

Kedves Gyerekek! Megjelent Lőrincz Sarolta Aranka néni Haza a senki földjén című könyve nyomtatásban is. Szeretetettel ajánljuk figyelmetekbe. Megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen. Igaz, régi palóc történeteket mesél az új nemzedék számára. Ebből fogadjátok most szeretettel a farsanggal foglalkozó fejezeteket.


Lőrincz Sarolta Aranka:


Farsangi idő - udvarlás

karostya

 

A karácsonyi ünnepek után, Három Királyok ünnepétől számítva elkezdődött a farsangi idő, amely tartott húshagyó keddig.
 A régi paraszti világban ez az időszak, a pihenés és a szórakozás ideje volt. Ekkor a legények is jobban ráértek az udvarlásra, párválasztásra. Erre nagyon alkalmasak voltak a téli fonóházak, ahonnan a kiszemelt leányt a legénynek haza lehetett kísérni. Többszöri hazakísérés után, a legény már bátrabb volt és a leány apjától meg is kérdezte, hogy be e mehet a házba.
 Miután erre engedélyt kapott, akkor minden alkalommal, amikor udvarolni ment, beült a lány mellé a lócára. Természetesen a férjhez adó lány mindig sütött valamit, tepertőspogácsát, barátfülét, herőkét, pampuskát, kelt kalácsot, hogy megmutassa a legénynek, nagyon tud sütni, főzni, és ha férjhez megy, ügyes gazdasszony lesz belőle.
 Természetesen az udvarlás napjainak is megvolt a maga rendje. A hétfői nap semmiképp sem jöhetett számításba, mert hétfőn, a falu íratlan szabályai, hagyományai szerint, a húgyosok jártak udvarolni. A kedd azonban már megfelelő volt. Keddi napon, a kedvesek jártak udvarolni. Szerdán a szelesek, csütörtökön, a csókosok. A péntek sem volt jó az udvarlás szempontjából, ekkor csak a pityókos legény ment udvarolni a kiszemelt leánynak.  Szombaton a szerelmes legények jártak a lányos házhoz és vasárnap délután már a táncba is elkísérhette a lányt, ahol vele mulathatott, majd haza is kísérhette.
Amikor a legény látta a leány hajlandóságát, hogy hozzá fog menni feleségül, akkor a keresztapjával leányt kérni indult a megbeszélt napon. Ám volt olyan is, amikor a szülők szemelték ki egymásnak a fiatalokat és a kocsmában beszélték meg a házasságot.  A megbeszélés során a lányos apa elmondta, hogy mit ad a lányának hozományba. Az ilyen megegyezésnél a fiatalok semmit sem tudtak, csak kész tények elé állították őket. Amikor az apa, hazament este a kocsmából mondta a fiának:
 No, fiam, megházasodtál! Hát kit vettem el édesapám?- kérdezte a fiú, mert természetesen semmiről sem tudott. Az ilyen házasságoknál a fiatalok vagy megszokták egymást, vagy megszöktek és szétmentek. De az utóbbi volt a legritkább eset, inkább egymáshoz szoktak és így nem ismerhették meg a szerelmet.

farsang2A lányok és asszonyok minden szabadidejüket felhasználtak arra, hogy gyorsan, még a téli időben felfonják a kenderszálát. Az is megtörtént, hogyha jött a legény udvarolni a lányházhoz, a kedvesét a guzsaly mellett találta. Ennek a legény igencsak örült, mert látta, hogy a lány, akinek udvarol, dolgos és szorgalmas. Ha feleségül veszi, nem fog a kemencepadkán, a sutban ücsörögni, hanem égni fog keze alatt a munka. Ám a legény azért csak leste, hogy mikor ügyetlenkedi el a leány és ejti el az orsót, mert akkor azt ügyesen felkapta és csak egy csók ellenébe adta vissza a leánynak.
Amikor a legény udvarlása már komoly szándékot takart, akkor meg is ajándékozhatta kiszemelt választottját egy szépen faragott guzsallyal, amire a lány nevének kezdőbetűit is ráfaragta.
 Nemcsak a lányok, hanem az idősebb asszonyok is fontak. Ezek az idős asszonyok voltak a nagymamák, mamikák, akik segítettek a lányunokáknak, hogy mihamarább meg legyen fonva a kender szála és még a tavasz beállta előtt meg is legyen szőve a vászon, hogy a lány kelengyéje a lakodalomra elkészüljön.
Az idősebb asszonyok már annyira tudták pergetni az orsóra a kenderszálát, a guzsalyra kötött kenderkócból, hogy félhomályban is tudták végezni ezt a munkafolyamatot. Ezért spóroltak a petróleummal, s a téli holdvilágot is kihasználták, ami az ablakon bevilágított. Közel ültek az ablakhoz, a lábuk alá téglát melegítettek, hogy ne fázzanak.  A kisebb gyermekek ilyenkor odaültek a mamika mellé és mesét akartak hallani. A mamikák pedig mindig tudtak mesélni:
„Eccer vót, hol nem vót, vót eccer egy kisjánka. Ez a kisjánka nagyon szófogadatlan vót, Hiába mondta neki az anyja, hogy ne menjen egyedő sehova, mer biz, el fogja vinnyi őtet a sánta Julis. A kis jánka csak nem fogadott szót, mert szeretett ám csavarognyi a faluba. Eccer ippen a patak kis hídján akart átalmennyi, amikor a hidacska másik felin megjelent a sánta Julis. Úgy megijedt a kisjánka, hogy az ijedtségtő fődbe gyükereztek a lábai, meg se tudott moccannyi. Jaj, ha most engem elvisz a sánta Julis, soha többet nem láthatom az idesanyámot, se az idesapámot. Csak most az eccer megmenekőhessek, soha többet nem fogok csavarognyi egyedő a faluba- gondóta a kisjánka.
  Sánta Julis azonban nem a gyerekeket szedte össze, hanem ennyivalót vót kéregetnyi a házakná. Vót őneki otthon gyereke, annyi, mint a rosta lika, még egyvel több. No, így osztán a kisjánka megmenekőt, de többet nem csavargott, hanem szót fogadott az idesanyjának. Otthon segített kukoricát morzsónyi, mosogatnyi, seprenyi. Té is ilyen szófogadó kisjánka legyé, ne csavarogjá a faluba!- fejezte be a mesét az öreg mamika.  
A kisleányka meg közben csutkababával játszott, de a mesét örökre megjegyezte.  A kenderkóc is lefogyott a guzsalyról, így aztán aludni tértek. A masinán felmelegített téglát betették a nagy dunyha alá, hogy ne fázzanak, se a kislányka, sem a mamika.

A farsang farkán lévő szokások.

Farsang farkán voltak a mulatságok. Ebben az időben tartották a fiatal legények avatását is a kocsmában. Ez volt a legénykeresztelő. Amíg a fiatal legények nem voltak megkeresztelve, beavatva a legény életbe, addig mulatságra sem mehettek, de még este sem mutatkozhattak a faluban. Ha ezt megtették, akkor az idősebb legények hazazavarhatták őket, sőt meg is pofozhatták a suhanc legényeket.
Farsangvasárnapján, délután, a legények összegyűltek a kocsma melletti nagy terembe, ahol minden egyes fiatal legény választott magának keresztapát. A keresztapák felálltak az asztalok tetejére és az ott sorakozó fiatal legényeket sörrel, borral meglocsolták, megkeresztelték. Ezután kezdődhetett a tánc. A fiatal, beavatott legények msot már akármelyik lányt felkérhették táncolni, ugyanolyan előjogokkal rendelkeztek, mint az idősebb legények.

Hiedelmek a farsangi időre: Farsang kezdetén tilos a kútból vizet meríteni, mert az kiszárad.
A farsang farkán lévő három napon tilos volt fonni, szőni, mert akkor a hús megnyűvesedik.
Tilos volt a varrás, mert akkor a tyúkok eltojtak.
Húshagyó kedden tilos kenyeret sütni, mert betegséget okoz.

Farsangi ételek:
Kocsonya, kolbászos leves, savanyú lencseleves, füstölt húsból bableves, rántott és savanyú.
Pampuska, herőke, tepertős pogácsa, ezt főleg kövér csütörtökön sütötték.

farsang3A réteges tepertős pogácsa receptje:
40 dkg. darált tepertő, 2 marék félgrízes, vagy speciál liszt, ezt összedolgozni.
50 dkg. sima speciál liszt, 2 egész tojás, egy evőkanál só, 2 dkg élesztő.
 Az élesztőt 2 dcl tejben felfutattni, és összedolgozni a a liszttel és a tojással. Ha kívánja még egy kis tejfölt is lehet beledagasztani. Kelni hagyni egy kis ideig, majd a tésztát a gyúródeszkán kinyújtani. Erre rádolgozni a tepertős lisztet, összehajtani és 10 percig pihentetni. Ezt a műveletet 3x kell végezni. Aztán egy órát hagyjuk kelni. A deszkán újból kinyújtva kiszaggatni, tepsire rakni sós tojássárgájával megkenni a tetejét. A tepsin még 10 pecig pihentetni, végül sütőbe téve 180 fokon megsütni.

Vánkus csücske sütemény receptje.
Tetszés szerint liszt, tejföl só. Ha kis adagot akarunk, akkor 30 dkg sima liszt, egy kávéskanál só és tejföl, amennyit a liszt felvesz. Jó, alaposan összedolgozni, kicsit pihentetni, majd vékonyra kinyújtva a tésztát dedellevágóval kiszaggatni, kivágni, kis kockákra. Egyik sarkát behajtani rányomva a négyzet közepébe, bő zsírban kisütni és vaníliás porcukorral megszórni.
 Jó étvágyat hozzá a farsangi időben!

A fenti szöveg és képek megjelent a „Haza a senki földjén” című könyvben 2019. december elején.

 

PÓSA BÁCSI TARSOLYÁBÓL

 

Téli játékok

 

Úgy-e gyerekek, szomorú volna, ha amint a hó leesett a földre, vége volna a ti szabadban való játszadozásotoknak? Mert nagyon kedves a barátságos meleg szoba, de bizony unalmas volna azért télen át a szobában üldögélni.
Na, nem panaszkodhattok:  a tél annyi sok játékra nyújt alkalmat, akár a nyár se többre. Ha a folyókra, tavakra jó kemény jéglepedő borul, korcsolyázhattok, csúszkálhattok, s ha nincs jó erős jég, de van hó bőven, nosza, hólabdát gyúrtok s püff, puff! Olyan labdázást rendeztek, hogy nyárba se különbet. Aztán a hólabdázásban még az a jó is van, hogyha labdátokat eldobtátok, nem kell utána szaladni, mindjárt mást gyúrhattok, helyébe s egy krajcár sem kell érte.
De nem utolsó mulatság ám az sem, ha hóból különféle alakokat gyúrtok. Ez nemcsak mulatságos, de hasznos is. Ahhoz is tudás kell ám, hóból emberi vagy állati alakot gyúrni.
telijatekNézzétek csak, ez a csapat gyerek egy egész hó-családot gyúrt össze. Szépen egymás mellett állnak: apa, mama és a baba.

Sőt az apának a fején van egy magas tetejű kalap is.
Hanem már Kálmán, aki a második képen egy bagoly meggyúrásán fáradozik, még nagyobb művésznek látszik. Mint egy nagy művész, oly komolyan hozzálátott, hogy tökéletes baglyot gyúrjon össze, s hogy mennyire sikerült ebbeli szándéka, elég nézni Gizuskára, akit a mamája csak nagy nehezen tud a bagoly felé tologatni. Nyilván azt hiszi a csöpp baba, hogy igazi bagoly áll előtte.
Már Emmácska nem olyan félénk. Igaz, hogy ő nagyobb lány is. Ím, mindjárt kész lesz a jó kövér sertéssel. Elöl teljes készen áll az egyik, mely testvérének, Kálmánnak a remeklése s most Emmácska szépen utána csinálja. Csak nézzétek meg jól a képet. Biztos vagyok benne, hogy ti is tudtok ilyet csinálni.

Miklós bácsi

 

Forrás: Az Én Ujságom, 1890. január 5., I. évfolyam, 4. szám

 

IMÁDSÁG

 

posalajosszobor

Pósa Lajos:

Imádság

 

Uram, ki a földet
Teleszórod hóval,
Betakarod vele,
Mint egy takaróval,
Hogy a vetés ki ne vesszen,
Hogy kenyerünk megteremjen:
Dicsőség nevednek,
Gondos jó kezednek!

Minket is, óh, Atyám,
Tarts meg kegyelmedben!
Adj meleg ruhát a
Téli hideg ellen!
Kemencénkben láng lobogjon,
Keblünk hozzád feldobogjon,
Zengve zengjen ajkunk!
Légy a mi oltalmunk!

Könyörülő szívet
Adj a gazdagoknak!
Hadd segítsék, akik
Fáznak, nyomorognak!
Jótevőt a sok árvának,
Menedéket a madárnak!
Énekben, imában
Dícsérünk mindnyájan.
Más helyen a vers címe: Télben


(Szómagyarázat: Keblünk azaz szívünk)

 


Forrás: Az Én Ujságom, 1890. január 5., I. évfolyam, 2. szám

 

TERMÉSZET

 

Pósa Lajos:
 

Arany ABC

 

aranyaA

Arany kertben arany fa,
Arany bölcső alatta.
Arany mókus szundikál,
Arany csengő muzsikál:
Cini, cini, kis baba,
Édesanya csillaga!
Álmodj szépet, álmodj jót,
Arany diót, mogyorót.
Arany csengő altatja,
Két gerlice ringatja.


aranybB

Boriska tanulgat
Odaki a kertben,
Úgy el-elmondja, hogy
A madár se szebben.
Kis pintyőke kérdi
Ott a bokor mellett?
„Hol tanultad ezt a
Szépen csengő verset?”
„Hát a szívem súgta,
Dalos kis madárka,
Édes jó anyámnak
A nevenapjára.”


aranycC

Cirmos cica dorombol,
Hallgatja a komondor.
Azt gondolja magába,
Hogy szebb az ő nótája.
Rá is kezdi: au, vau!
Fut a cica: nyau, nyau!


(Az eredetiben
még cz írásmódot használt Pósa bácsi)

 

Forrás: Az Én Ujságom, 1890. január 5., I. évfolyam, 4. szám

 

 

Szerkesztette: Pósa Homoly Erzsó

  

 

 

 

 

 

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf