Mécs László: Komáromi János születésnapjára

Kedves Jánosunk,
úgy jelensz meg előttem, mindég, mint a magyar próza lantpengető öreg és örök diákja, akinek kopott ruhájára a kuruckor és az újkor csak általad észlelt örök magyar virágai csókolták porukat, mézüket és illatjukat a vándorlások alkalmával s ott, ruhád ráncaiban találkozik idők és tájak titokzatos testvérisége. Ünnepi asztalodra legszebb felköszöntőnek szeretném elküldeni, visszaküldeni tőled kapott könyveidet, melyek Szlovenszkó magyar parasztjai között kézről-kézre járva, teljesen elrongyolódtak!!
             Szeretettel ölellek
                             Mécs Laci