Csanády György: Székely Himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
legyen a sorsunk jó, vagy mostoha:

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Keserves múltunk – évezredes balsors,
tatár s török dúlt, labanc rabigát.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön
szabad hazában élni boldogan.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Már másfél ezer év óta Csaba népe
sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
nem éretett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Hős szabadságát elveszti Segesvár,
Mádéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
fiadnak sokszor még kenyere sincs.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

        1921

A Csanády-költemény zenéjét Mihalik Kálmán szerezte.
A Székely himnusz napjainkban énekelt változata
némileg eltér az eredeti szövegtől:

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!