Walter Gyula: Erdély

Hiába gyűlölöm és tagadom,
Erdély: a bölcsőm és takaróm.

Marad a fészkem, honnan kirepült,
a szív, a piroscsőrű, kis madár,
bejárni a nagy űrt.

Marad a föld, ahol mély gyökeret
ereszt a sorsom és marad a rög,
amely már mindörökre ideköt.

Erdély, szent szárny, mely lendít messzire
és háló mégis, amely visszatart
és visszahúz ide.

Erdély: öröm és csók és szenvedés.
Erdély: arany-álom, s pokol-való.
Habkönnyű áldás, s kín: ólomnehéz.

Erdély: szent dajka és rámváró Cháron.
Miattad volt oly csúf az életem
s tán miattad lesz majd szép a halálom.
                                                   
        1944

szozattv


szozat a tiszta hang Hungarovox 11 15 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf