Rónay György: Sárgul lassan

Sárgul lassan a part. Berzsenyi Dániel
útján bandukolok. Fönt a fejem fölött
felhők közt süt az esthajnali csillag. Egy
árva kis fuvalom se leng.

Ólomszürke a tó tükre. A stégeket
fölszedték. Buzogány barnul a ritkuló
nád közt. Őszi madár pittyeg, amint elül,
és Szárszóra leszáll az est.

Csillagfény-koszorú gyullad odaát; Szepezd,
Zánka, majd emidébb Dörgicse, Udvari.
Kandalláberok a nagy ravatal körül.
Hallik, messze, Szemes felől,

jön csattogva a gyors. Hangja, akár a bús
koporsószögelés. Hallgatagon sudár
virrasztók, jegenyék állnak a nagy halott
mellett s könnyeket ejtenek.