Wass Albert: Darvak

...Fent ék alakban vonulnak a darvak…
Nem is tudom miért  fáj úgy nekem
ez az éles, tragikus ék alak…
Érzem talán: ez lesz a végzetem.

Ha egyszer ősz lesz,
és értem küldenek a csillagok,
mint Lohengrinért: csoda-táltoson,
amikor meghalok:
daruvá változom.
És jönnek majd a többi darvak,
körüllebegnek, szárnyra kapnak,
s amíg lent elsirat az ének,
a végtelenbe elkísérnek.

Valaki akkor feltekint az égre,
Nem tudja mért, de könny szökik szemébe:

…fent ék alakba vonulnak a darvak.