Agyagfalvi Hegyi István, költő, író, törvényszéki tanácselnök

agyagfalvi hegyi istvánAgyagfalvi Hegyi István költő 1886 július 1-én a Nagy-Küküllő jobbpartján, az egykori Udvarhely vármegyei[ma Hargita megye] Betfalván. Székelyföld klasszikus részére lépünk itt, mely a titokteljes múltnak több emlékeit mutatja fel, hol szükséges egy kevéssé megállapodnunk, hogy szemlét tartsunk azon itt levő számos maradványokon, melyeket soha senki nemcsak hogy meg nem vizsgált, de még fel sem említett, noha az itt lakó székelység ősi nyomait hordozzák. A székely nép hite szerint Attila népének keze alkotása ez a sok-sok emlék. Mindez a legszebb természetes pompában váltakozva, minden szénvegyületben a sötétzöldtől, indigókéktől az elmosódó violaszínig, s az éggel összeolvadó azúrkékig. E nagyszerű havas keretben körbepillantva pedig felötlik ez a gyönyörű tér, Háromszéknek virágos és délibábos rónája, Erdély áldásos Kánaánja, az a hely, hol százezernél több ember és pedig az emberiség, a magyar nemzet egyik gyöngye, a székelység lakik.
 Agyagfalvi Hegyi István a hagyományőrző költők közé tartozott, mint a Szózatban már bemutatott Londesz  Elek[http://www.szozat.org/index.php/ertekeink/tartalommutato/16497-londesz-elek-hirlapiro-kolto], azonban életútjuk sokban különbözött. A magyar költők hagyományőrző csoportja a huszadik század első harmadában is híven ragaszkodott az előbbi emberöltők nemes eszményeihez. A nemzeti szellemű irodalom Petőfi Sándor és Arany János nyomain haladt, s Gyulai Pál és Beöthy Zsolt esztétikai felfogását követte. Mivel a tradíciónak ez a szívós megőrzése nemcsak az életszemlélet azonosságával, hanem a tárgykör és kifejezésmód hasonlóságával is járt, líránk és epikánk – a költők túlnyomó nagy részét tekintve – némiképp [mint Agyagfalvinál is látni] megállott fejlődésében. Szüleiről semmilyen adatot nem találtam, az ifjú István középiskolai tanulmányait befejezve a „kincses városban” Kolozsvárott jogot tanult. Már 16 éves korában díjat nyert verseivel, vélhetőleg idekapcsolható céltudatos költői-irodalmi munkásságának kezdete is.


Kolozsvár

Fátyolfüggöny, – az Idő szőtte
sok éven át, avult is most már, –
itt leng a lelkem ablakán
s azon át ködlik rám Kolozsvár…

Mily messziség: húsz hosszú évnyi!
/s hozzá nem is fényévek voltak!/
 Árnyévek, sötét útonállók,
be sok kincsemtől megraboltak!

Kolozsvár! Sétatér… a kis tó!
/Büszke, hófehér gondolái,
a hattyúk, sűrűn idejárnak
álmaim taván csónakázni!/

Én is oly gyakran arra járok
mostanság s hosszan elbolyongok,
házsongárdi virágzó fák közt
körülzsongnak kékfényű dongók…

Emlékek tán, s e fehér csokrok
mind egy-egy menyasszonyi álom?
Majális utca, kis tanyám
még őrzitek-é ifjúságom?

A függöny sűrül egyre jobban,
vagy tán az ablak harmatos már?
/Nem csoda, dért sír már az ősz…/
Meglátlak-é ismét Kolozsvár?

Budapestre kerülvén állami szolgálatba lép, előbb királyi ügyész, majd a Népjóléti Minisztérium lakásügyi osztályában tisztviselőként teljesít szolgálatot, a ranglétrán emelkedve pedig budapesti törvényszéki tanácselnökké nevezik ki. Nemzeti szellemű lírájában a Székelyföld lelkisége zendült meg a korszaknak megfelelő dallamokkal.


Az ember ellensége

Festegeti aranyecsettel
boldogságszínűre a földet
a nap, ámde jön valaki
s átmázolja rút feketére,
mert derűs képet meg nem tűrhet.

Locsolgatja ezüst vizével,
- hogy gazdaggá tegye, - a földet
az ég, ámde jön valaki
s fölégeti a ringó áldást,
mert örömet ő meg nem tűrhet.

Ki ez a szörny, ki rontást, dúlást
hord magával pokoli kedvvel?
Talán bizony maga a Sátán,
az ember ősi ellensége?
Nem. Senki más: maga az ember!


Hellasz szellemi nagysága ihlette Aranyék mellet költészetét. Verseinek szövege egyszerű, nem hordoz magában semmilyen költői bravúrt, gyakran patetikusak, a korszak hangulatát, főleg a trianoni országrablás és a revízió hangulatát tükrözik általában.  Az elvesztett haza gyászát zord színezéssel énekelte meg, különös egyéni íz volt számos versében.

A magyar apa gyónása

Fiam, most gyónok!… bűnbánó alázat
Hangján vezekel vergődő apád:
Eltékozoltam örökségedet!
Eljátszottam egy boldog, szép hazát
S hagyok reád egy bús vándorbotot!

Fiam! Nem jut már néked, csak robot!
Nincs gyermeköröm, játék, ifjúság,
Nem éred meg az álmok májusát:
December gubbaszt vén lelked felett!

Fiam! Bocsásd meg tarlott életed!
A virágot, mit nem hajt ki szíved,
A hamvába holt reményt és hitet
Ó bocsássad meg, édes gyermekem!

Milliók bűnét bocsásd meg nekem!
Magyar apák és magyar férfiak
Ősi bűnét, az örök „Moriámur”-t,
Hogy nagylelkűség fényén tetszelegve
Vért áldozánk idegen vér miatt!

Mert minden vérünk, – íme, – már kiömlött!
Már annyi sincs, hogy sápadt arcainkra
Korbácsolhatná sorsunk szégyenét!
Utolsó ingünk is már másnak adtuk,
S most dideregve, alamizsnát esdve
Kopogtatunk a népek ajtaján!

Fiam! Mit rám hagyott az én apám,
Már nem hagyhatja rád a te apád!…
Eltékozoltam örökségedet,
Eljátszottam egy boldog, szép hazát,
A vándorbot maradt neked csak éppen!

S most vezekelve milliók nevében,
– A magyar apák jaja sír ma bennem! –
Feloldást kérek, s milliók nevében
– A magyar fiúk szomorú szívében –
A magyar apát – oldozz fel engem!


Szerencsésen ihlették családi életének örömei és fájdalmai is. Itt nem az ismert közhelyekkel dolgozott, nem a megszokott líra üres szólamait válogatta össze, hanem eredeti képekkel adott számot lelki világának hullámzásairól.


Éva

Mikor szobámba belibeg,
lelkemet tavasz tölti meg,
s mikor mellettem felkacag,
harangvirágok nyílanak…

Ha megsimítja homlokom,
megint békéről álmodom,
a gond leteszi ostorát,
s fülembe nem csattog tovább…

…Nyakam átfogja langy-puhán,
s csak annyit suttog: „Apukám!”
Egy szó, de tudom, érzem én,
hogy több, szebb, mint egy költemény!

Örömhajócska bú vizén,
hogy tudjam földíszítni én?
Virággal telehinteném,
de csak a tövis az enyém…

Virág csak egy van: ő maga!
Ő az estéim csillaga,
a verseimben ő a rím,
az orvosság, ha jő a kín…

Minden csak ő az ég alatt:
a dal, a fény, a virradat!
Amíg közöttünk itt marad,
addig lesz dal, fény s virradat!
 

Munkásságának eredeti értéke balladaköltészete. A minden lírai és epikai műfajban gazdag újabb magyar irodalom a kisebb elbeszélő költeményekben nem olyan erejű, amint ezt méltán várni lehetett volna. Hegyi István balladái a népies ízű ballada műfajának nemes értékei. Bár hagyományőrző költő, versei nem stílusutánzatok vagy hangulatátköltések, hanem részben a székely hegyek borús világában fogamzott drámai sorsfordulatoknak sötét árnyalású képei.

Esdeklés az életért

Péter és Pál, magyar szentek,
őrzői a búzaszemnek,
a reménynek és a kedvnek:
álljatok ki a határba,
ha a rontók arra mennek!

Ilyen szükség nem volt Rátok,
soha ilyen tüzes átok
fejünk felett nem villámlott,
mintha Ti most elalusztok
s élet-csősznek ki nem álltok!

Ha sárgul a kalásztenger,
vigyázzatok éber szemmel!
- Így esd minden magyar ember, -
Péter és Pál, magyar szentek,
segítsetek most még egyszer!


Nemcsak a közszolgálati ranglétrán tört előre, a Petőfi- Irodalmi- Társaságba is beválasztották, számtalan szerzői estje volt a Magyar Rádióban, három történelmi hangjátékát is előadták. Fráter Loránd Társaság tagja 1932-től, később titkára. A Magyarság politikai napilap, a magyar keresztény értelmiség egyik vezető orgánumának szépirodalmi munkatársa.

Fordított világ

A Nap nyájasan néz a Földre
s a Föld az arcát, - minden este –
sötéten elfordítja tőle.
Mért nem inkább a Nap mogorva?
Hogy ő forduljon el a Földtől,
- Isten bizony, - több oka volna!


Kállay Miklós a költő második kötetéről:
…Ez a hazafias Líra nem üres, kongó, dagályos szólamok halmozása, nem ismert közhelyek szónokias lendülete, hanem őszinte, mély érzés, amely a szív mélyéről fakad és közvetlenül szól hozzánk. Éppen ebben a közvetlenségben, ebben a keresetlen erőtlenségben van ennek a lírának nagy ereje. Csaknem legszebbek, legsikerültebbek a kötetben azok a költemények, amelyekben a meghitt családi érzés szólal meg, ahol a régi székely balladák tőrőlmetszett egyszerű nyelvén elevenednek meg a tiszta és megkapó képek. Messze áll ugyan ez a költészete Francis Jammes költészetének primitív misztikumától, az „Árny és ezüst” egynémelyik költeménye mégis Jammes-ra emlékeztet, éppen a családi érzés, a környező otthon egyszerűségének, meghitt melegségének közvetlen átérzésével s egészen eredeti képekben való szemléltetésével…

Az örök város

Van egy város – a föld alatt, –
egy város, amely névtelen,
mely naptalan és évtelen.
Szárnyalhatnak a századok,
lázadhatnak a lázadók:
e város örök, s hallgatag!

Van egy város, – a föld alatt, –
hol nincsen bíró, kapitány,
hol nincsen író, dal, cigány,
hol nincsen síró, nevető: –
ez a város a temető,
örök város és hallgatag…

Ez a város a temető…
Minden sírdomb egy háztető,
a ház lent van a föld alatt!
S minden ház templom! Nézd meg ezt:
az ormán ott van a kereszt!
Mind istenháza s hallgatag…

És minden házban egy lakó
és minden lakó hallgató,
békés lakó a föld alatt…
Nem hazug, irigy, kérkedő, –
iskola is a temető,
ott bölccsé lesz a balgatag!

…Ha kürtjébe fúj Gabriel,
nehezen hiszi ő is el,
hogy ez a békés, szent sereg
valamikor a földön élt,
itta a bort, a kéjt, a vért,
örül, őrjöngött… s szenvedett!

Előszeretettel írt nótaszövegeket, számos ilyen stílusban írt versét megzenésítették. A II. világháború után csak ezeket adták ki. Budapesten hunyt el 1975. november 20-án, sírkövére az „Erdélyről álmodunk” szöveget vésték.

 

Művei [a nótáskönyveken kívül]:
A hazáért... [költemények, Kolozsvár, 1906.]
Vándor falu [novellák, Szeged, 1923.]
A véres kardot körülhordozom! [versek, 1925-1926, Bp., 1926. Fráter és Társa Könyvnyomda]
Szegénység [novellák, Szeged, 1925.]
Fecskék a porban [elbeszélések, Szeged, 1932.]
Ősi vártán [versek, 1932-1935, Budapest, 1936]
Isten csákánya alatt [versek, 1929-1931, Budapest 1931. Fráter és Társa Könyvnyomda] Válogatásunk alapja a szerző Árny és ezüst. [versek 1927-1929. kötete, Budapest, Stádium, 1929.]

Források:
Arcanum, MEK, Magyar Életrajzi Lexikon, Révai Nagy Lexikona, Új Idők 1929.


Összeállította – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf