Zempléni Árpád: Lavotta szerelme

– Részlet „Lavotta hegedül” c. költeményből –

Éltem gyöngysora, édes angyalom,
Él szívemben, él ama régi fájdalom.
Álmom te maradsz, álnok délibáb,
Itt lebegsz, hitegetsz,
Csalsz tovább, tovább.
Szőke kis lány, arany alma,
Megszerettelek;
Nincs a sorsnak oly hatalma,
Hogy feledjelek!
Tisza vizét, Duna vizét
Kis kezeddel könnyebb szerrel
Kimerítheted,
Mint szerelmemet!
Éltem gyöngysora, édes angyalom,
Él szívemben, él ama régi fájdalom.
Álmom te maradsz, álnok délibáb,
Itt lebegsz, hitegetsz,
Csalsz tovább, tovább…
Róla, róla, Rózsa nem tehetsz,
Hogy te engem, Rózsa, nem szeretsz.
Értem, érzem, mégse hiszem el,
Vakremény bíztat, szenvedély emel.
Hejh! Nékem a föld elhagyott határ,
Hajh! Szívem benne elvadult madár.
Más örömén lelkem háborog,
Bánatom szilaján sírva táncolok.
Éltem gyöngysora, édes angyalom!
Él szívemben, él ama régi fájdalom!
Álmom te maradsz, álnok délibáb,
Itt lebegsz, hitegetsz,
Csalsz, tovább, tovább!…