A béreslegény megtanítja Mátyás húgát dolgozni

– Szeged vidéki népmonda nyomán –

Volt a világon egy szegény béreslegény, hat ökrön szántott. Az első két ökör nem bírta szólítani, nem bírt szántani. Még akkor divatban volt a hosszú végű fatészla, az eketoldalék rúdja. Másnap ráakasztotta a tézslára a porció szénát. A két első ment a széna után, a többi a két első után.
Arra ment Mátyás király.
- Adjon Isten jó napot, szántogatsz? Miért tetted oda azt a porció szénát?
- Tegnap sehogy sem bírtam boldogulni, de így haladok szépen.
- Ha te ezt a két ökröt tudod tanítani úgy, hogy dolgozik, van nekem egy húgom, tanítsd meg dolgozni. Neked adom, a te feleséged lesz!
- Megtanítom én azt is!
Mátyás király elvitte a húgát a kis béreslegényhez.
A lány, amint odament, mindjárt felült a padkára, egész nap ott ült.
Azt mondja a kisbéres:
- Édesanyám, készítsen már frustukot, mert már éhes vagyok!
Az anyja készített frustukot, terített is, de csak kettőre.
A lány csak ült a padkán.
Amikor kész volt a frustuk, odaül a kisbéres az asztalhoz, látja, hogy csak kettőre van terítve, azt kérdi az anyjától:
- Édesanyám, hányan dolgoztunk?
- Ketten, fiam, ketten!
- No, édesanyám, ketten eszünk!
Este hazamegy a legény, tisztogat odakinn az édesanyja, azt mondja neki:
- Édesanyám, készítsen vacsorát, mert már éhes vagyok!
Megint csak kettőre terített. Odaült a kisbéres az asztalhoz, látja, hogy csak kettőre van terítve, azt kérdezi az édesanyjától:
- Édesanyám, hányan dolgoztunk ma?
- Ketten, fiam, ketten.
- No, édesanyám, csak ketten eszünk!
A lány csak nézi, hogy esznek, ül a padkán.
Másnap reggel fölkelnek, kimegy a gazdasszony a konyhára, a lány már ott van, söpri a konyhát. Azt mondja:
- Öreganyám, dolog-e, ha kisöpröm a konyhát?
- Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Kisöpörte a konyhát, házat, odamegy a kemence szájához, szedi ki a hamut.
- Öreganyám, dolog-e, ha kiszedem a pernyét?
- Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Szétnéz a konyhában, lája, hogy nincs víz. Fogja a kantát.
- Öreganyám, dolog-e, ha hozok egy kanta vizet?
- Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Akkorára már a legény édesanyja megterített, háromra terített. De már akkor odament a lány is. Azt mondja a kis legény anyja:
- No, fiam, gyere be enni!
Azt mondja a kis legény:
- Édesanyám, ma hányan dolgoztunk?
- Hej fiam, hárman dolgoztunk, hárman!
- No, hát hárman eszünk!
Mikor jóllaktak, a lány is kiment dolgozni. Aztán mindig megtalálta a dolgot.
Mikor Mátyás király elment hozzájuk, látta, hogy a húga dolgozik, még parancsolni sem kell neki, magától megtalálja a dolgát.
Azt mondja a kis legénynek:
- Megtanítottad a húgomat dolgozni, neked adom, legyen a feleséged, meg a fele királyságomat is neked adom.