Koroda Pál: Magunk csalása

Mikor sugaras nyári hajnalon
Erdőt-mezőt bebolygunk kedvesünkkel,
Beh édes hinnünk, hogy most a derűs ég
A mi szívünk örömét tükrözi,
A mi szerelmünk suttogják a lombok,
És a madár is csak nekünk dalol.

Mikor borongó ősz alkonyon
Kifosztott szívvel állunk a berekben,
Beh édes hinnünk, hogy most a rokonszenv
Teszi sápadttá a természetet,
Hogy a sárgulva hulló levelek
Reményeinknek hű jelképei
S a szélben a mi sóhajunk beszél.

Eszünkbe nem jut: hányszor volt az ég
Vidám mosolya fájdalmunkra gúny
S hányszor zajongott kedvünk, míg a föld
Fehér halotti fátyolát viselte –

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf