Varga Lajos: Márciusi vers

Kacagva, kéken int a távol
S ki tudnánk futni a világból…

Az ibolya még fönn az égen.
De holnap loppal, észrevétlen

Leszáll a játszi napsugáron
S életre kél az árva tájon.

Jöttén bolondos, furcsa láznak,
Veréb-leányok áriáznak.

Tűz-dárdákat feszít az élet
A föld konok, kemény szívének.

Új, termő nász van készülőben
S áll a föld, fénypalástba szőtten…

                         1933

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf