Indali Gyula: Bálban

Mosolygó arc, fényes tekintet
Selyem uszályok halk nesze.
Örömzsivaly, mézes beszédek,
Fölcsengő s elhaló zene:

Hókézben hervadó virágok,
Piros virág az arc haván;
Illat-lehellő lágy fuvalmak,
Kacér-enyelgőn szállva rám:

Mindez nekem úgy visszatetszik,
Úgy sért e zaj körülem itt,
Miként ha hallnám titkos bánat
Túlharsogott nyögéseit.

A zeneszóban mintha fájó
Szívek siralmát hallanám,
S édes szavak virága közül
Mérges kígyó sziszegne rám!

E sok tüzes szem, mint meg annyi
Gyilik, átfúrja lelkemet;
Sugárain setét titok, bűn,
Csalás ámítás lengenek.

A kéz, amely kezem szorítja,
Oly lágy – s én mégis borzadok:
Oly forró – s mintha érintésén
Érezném a halálfagyot!

S ím: ez »Ember tragédiája«
Borús lelkemnek föltűnik,
A csillogó terem, egy óriás,
Nagy sírüreggé változik;

S e boldogok vidám csoportja
Míg ássa mind mélyebbre azt:
Az őrült kedv, a vad zsibongás
Vért és velőt átjár, fagyaszt.

Egy végtelen, bomlott chaoszba
Olvad egyszerre mind e kép,
A tarka, fényes mozgó pontok
Elé az Ősszellem kilép.

Egyszerre csönd lesz, szívszakító,
Megőrjítő, nagy némaság,
Végtelen éj, melynek ködében
Bukunk mindig alább, alább…

De csöndesülj szív! Ím körülem
A szem, a csillár mind ragyog!
Igen, itt minden boldog, örvend,
Sötét, borús, csak én vagyok.

Csak meghasonlott képzeményem
Űz kínos játékot velem:
Igen – oly édes, szép az élet!
Oly hű, igaz a szerelem!

De hát miért is vagyok én itt?
Miért hagyám hű csendem’ el?
Hol szárnyain az édes ábránd
Egy szebb világba átemel.

Miért nem zendül, óh leánykám,
Hangod e zeneszó helyett?
E dús csillárok fénye helyett
Mért nem szemedbe nézhetek?

Mért hallgatom e sok hiú lény
Üres szívdobbanásait?
Figyelnék csak a tiédre,
Amely szeretni hív, tanít!

S te az enyimre, mely, igaz, csdak
Egy hangot ád mind szüntelen,
De ez örök hang: boldogító
S boldogságesdő szerelem.

Igen, szeretlek! – Mint oszolnak
A felhők lelkem egirűl:
Te megjelentél s fénysugárzó
Lényedtől éjem földerül.

Igen, szeretlek, s nálad nélkül
Nem volna élet életem:
Mert bánatot, vagy boldogságot
Csupán te adhatsz énnekem.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf