Londesz Elek: Borsos József festőművész

A múlt század első felének magyar festői között igen kiváló és igen népszerű volt Borsos József. Tehetségének megnyilatkozása gyermekkorába nyúlik vissza; már kilenc esztendős korában megjósolták az ismerősei, hogy valaha híres festő lesz belőle. Veszprémben, a hol 1821 december 20-án született, városszerte bámulták gyermekkori rajzait, a melyek között különösen a "Három grácia" keltett nagy feltűnést a rajz szabatossága miatt. Műterme a padláson volt, s alig várta, hogy hazakerüljön az iskolából és kedvére rajzolgasson a padlás ablaka alatt, szénnel és ceruzával.

    Tizenöt esztendős korában semmi módon sem lehetett rá venni, hogy iskoláit folytassa s majdan prókátor legyen belőle. Festő akart lenni minden áron, s addig mesterkedett, a míg apja meg nem engedte neki, hogy Bécsbe menjen a képzőművészeti akadémiára, mely akkor Európaszerte híres volt. Az akadémia igazgatója eleinte bizalmatlanul nézett a magyar fiúcskára, a ki még rajzot sem vitt magával mutatóba. Bizalmatlansága azonban hamarosan eloszlott, a mikor a fiúcska előhúzta zsebéből kezdetleges rajzeszközeit s ott előtte hirtelenében lerajzolta a "Milói Venus"-t s tanúságot tett ezzel a tehetségéről. Az igazgató, a ki nagy jövőt jósolt neki a művészpályán, nagy szeretettel kezdett ezután érdeklődni a sorsa iránt, sőt később annyira megkedvelte szorgalma és szerény modora miatt, hogy a maga házában rendezett be számára lakást és műtermet.

Portrait of József Borsos    Borsos József négy-öt esztendő multán mint művész került ki a bécsi festőiskolából s műveiről már akkor igen gyakran emlékeztek meg a bécsi és a budapesti újságok is. Képei néhány külföldi kiállításon, különösen a párisin, nagy feltünést keltettek s III. Napóleon figyelmét is magukra vonták. Családi hagyomány szerint III. Napóleon fényes igéretekkel Párisba akarta édesgetni Borsost udvari festőjéül. Borsos azonban nem akarta lekötni magát s továbbra is Bécsben maradt, a hol egyike volt a legkeresettebb arcképfestőknek. Időnként Budapestre is lerándult s itt is számos arcképet festett. Arcképei közül legnevezetesebb a herceg Eszterházy Pálé, a melyet most a budapesti Országos Képtárban őriznek s a melyről az esztétikusok valamennyien nagy dicsérettel emlékeznek meg. Időközben külföldi útra indult gróf Károlyi Györgygyel, a ki baráti szeretettel pártfogolta őt, s utazása alatt különösen az angolországi és a németországi képtárakban gyarapította nagy haszonnal az ismereteit.

    Húsz esztendeig lakott Bécsben, a hol igen népszerű ember volt s mint a férfiszépségnek valóságos tipusát, "der fesche Borsos"-nak nevezték őt mindenfelé. Az udvarnál is több megrendelést kapott s a többi közt "Kiváncsiság" című kedves zsánerképe is Schönbrunnba került. A szolferinói csata után őt bízta meg az uralkodó azzal, hogy a tábornokoknak emlékül adott szelencékre arcképét ráfesse miniatürben. Egy-egy ilyen miniatürért 300 forintot kapott tiszteletdíjul. Bécsi tartózkodása alatt az arcképeken kívül számos zsánerképet is festett; ezek között egyike a legkiválóbbaknak a "Bál után" című, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában őriznek.

    Bécsben való tartózkodásának utolsó éveiben nagy csapás érte Borsost; egy szerencsétlen tanács következtében a börzén akarta meggyarapítani művészetével szerzett szép vagyonát. De a vállalkozás balul ütött ki - s mindenét elvesztette. Minthogy időközben családot alapított, igazi művésztemperamentumával, igazi bohémkedélyével sem tudta most már eloszlatni lelkéből a gondokat. Nemesen érző szive és férfias karaktere volt s bálványozásig szeretett családjának mindenáron vissza akarta szerezni a jólétet. Bécsben, a hol folyton bántotta lelkét romlásának emlékezete, nem volt többé maradása, s 1861-ben Budapestre költözött és egyik barátja tanácsára fényképészeti műtermet nyitott a régi botanikus kertben. (1) Ez volt akkor a főváros legnagyobb fényképészeti műterme, a hol állandóan harminckét fényképész dolgozott az egész ország számára. Borsos most már elérte célját; vagyont szerzett ismét s visszaszerezte családjának a jólétet. Mikor a fényképészetet abbahagyta, nyugalmas öregségben élte le hátralevő napjait budai házában, s csak néha-néha festegetett a maga gyönyörűségére. 1885-ben halt meg rövid betegség után.

1.    Farkas Zsuzsa: Borsos József második élete, https://web.archive.org/web/20071015191955/http://fotomuveszet.elender.hu/9656/965613.html
Forrás: Londesz Elek: Borsos József [A Magyar festőművészet Albuma - A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás.], Hornyánszky V. Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf