Ölbey Irén tanítónő, költő és műfordító

olbey irenKülönösen nehéz sorsa volt annak az Ölbey Irénnek, akinek irodalmi munkássága és egyéni példamutatása még napjainkban sem válhatott széles körben ismertté, miközben a XX. századi magyar szépirodalmának-katolikus költészetének egyik jelentős alakja, művei több tízezer példányszámban kerültek kiadásra. Munkássága lassan feledésbe merült, határozott és rendíthetetlen keresztény hite miatt nem kapta meg azt az elismerést, amely őt megilletné, a kommunizmus áldozata. A vörös-sztálinista diktatúra kiépítésének időszakában, majd az 1956-os forradalom idején is egyértelműen, nagy nyilvánosság előtt tett hitet a szabadság és a demokratikus értékek mellett, igyekezett fellépni a kommunista hatalom túlkapásaival szemben. A kommunista diktatúra időszakában megbélyegezték, „irodalmi hullának”, „hírhedt alaknak”, „Horthy-bérencnek”, „Mindszenty-tollnoknak” nevezték, állásától, szinte minden jövedelmétől megfosztották. Emiatt 1949-től szülőfalujában, rendkívül szegényes körülmények között, elszigetelten élt, művészetében erősen megnyilvánult mély vallásos meggyőződése, ezért műveinek jelentős részét csak egyházi fenntartásban működő szépirodalmi lapokban hellyel-közel publikálhatták. Miközben munkásságának értékét jól jelzi az, hogy versei és gyermekek részére íródott prózai alkotásai megjelentek előbb az Élet, a Nyugat, az Új Idők, majd az Új Ember, a Katolikus Szó, a Vigília elnevezésű folyóiratokban is, később a „gulyáskommunizmus” utolsó időszakában a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Kelet-Magyarország hasábjain közlik meséit és verseit.kép!!!!!!!!!!!
   A Szabolcs vármegyei Dögén született 1902. december 27-én. Apja Ölbey Béla, a falu főjegyzője. [Apai ősei református lelkészek.] Anyja Pál Irén Jolán, királyhelmeci ügyvéd lánya. [Római katolikus.] Tizennégy gyereket hoz világra. kilenc fiút, öt lányt, Irén a harmadik, aki a gyermekkorát itt és Királyhelmecen töltötte, mert 1904-ben Pál Lajos helmeci nagyapa veszi magához s neveli évekig, itt végzi el a négy elemit. A természet szépségére itt nyílik rá szeme a virágos és gyümölcsöskertben s a szőlőhegyen. A nyarakat szabolcsi szülőfalujában tölti. Az első polgárit magánúton végzi, majd Cinkotán folytatja, a jegyzőgyerekek ingyenes iskolájában. Harmadikos, mikor meghal a szeretett nagyapa. Majd 1916- 1921-ben elvégezte a tanítóképzőt Debrecenben a Svetits Intézetben, az iskolanővérek tanítóképzőjében. Kitűnő tanuló. Lapot szerkeszt, verseket, novellákat ír. Festő vagy orvos szeretne lenni.  A tanítóképző elvégzése után egy ideig állástalan, a szülőfalujában él.

Szabolcsi táj

Topáz reggel, Most csodállak
óh tündöklő szabolcsi táj,
a bánatod szívemig árad,
ez a szépség már szinte fáj.

Tűz szövi át a fáklyás fákat,
nagy, pogány papok ők. Madár
zeng trillázva. Messze a fáradt
dombos úgy ég, mint tejopál.

A tarlókon legel a csorda,
így legel már ezer év óta.
Mint dárda, torony szúr az égbe.

Óh szent e vidék árvasága,
ősi föld ez, szűz áldott, drága,
Szabolcs vezér dús öröksége.

Nevelőnői állást vállal előbb a Komárom megyei Ászáron és Pusztavacson [Pest megye] egy intéző családjánál. Meghal a családfenntartó édesapa 1923-ban ötven évesen. Ölbey Irén megkapja tanítónői kinevezését a nyírségi Napkorra. Öt évet tölt a szegény faluban, szegény iskolában, ahová télen - megfelelő öltözet híján - nem járhatnak a legelesettebbek. Írásait az Élet katolikus folyóirathoz küldi. Tüdőbetegségét a debreceni szanatóriumban kezelik fél évig. Majd 1928-ban az egészsége érdekében áthelyezik a klimatikus fekvésű Pilisszentkeresztre, hogy segítsen nehéz helyzetű családján, két kisebb testvérére visel gondot. A Magyar Vasárnap [Falusi esték] szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezi verseit 1929-ben és ugyanebben az évben a tekintélyes Új Idők megjelenteti „Tégla és Szél” című versét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődik elsődlegesen, egészen 1944-es évi megszűnéséig. Első verses könyvét, a Senki szigetét 1931-ben a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, a fentebb említett folyóirat kiadója jelenteti meg. Szentkereszten kezdődik költői-baráti kapcsolata a Nyugathoz is kötődő, többszörös Baumgarten-díjas Erdélyi Józseffel. Erdélyi szenvedélyes plebejussága elmélyíti Ölbey Irén szociális érzékenységét és igazságkeresését.  Az én falum - a Szerkesztő Úrnak címzett - szociográfiai cikke 1932-ben az Új Időkben vihart kavar. Áthelyezéssel fenyegetik s ő is kéri áthelyezését, 1935-ben a pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolához kerül. A pesti években jelentkezik mesékkel, meseregényekkel. Ezek a Gyermekbokrétában, és Benedek Elek majd Pósa Lajos főszerkesztette  „Az én újságom”-ban látnak napvilágot. Meséi a Magyar Rádióban is sikert aratnak. A beérés éve 1937-ben lett, „Szeptemberi láz” verseskötete elismerést kelt a fővárosi folyóiratok, így a Nyugat könyvismertető rovatában is 1938-ban, majd 1939 karácsonyára megjelenik a Magyar tündérmesék. Ugyanekkor a Krisztus: A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta Ölbey Irén [a könyvet Albrecht Dürrer fametszetei illusztrálják].  Ezüst dob - újabb verseskötete 1941-ben jelenik meg, a záró darabja az Énekek éneke című bibliai könyv verses átköltése, majd 1942 –ben a „Tarka versek” hagyja el a nyomdát, 1943-ban a MIÉME gondozásában lát napvilágot az „Itt kell maradnod” verseskönyv.

A boldogság

A boldogság színes szivárvány.
Csak mosolyog, csak integet.
Utána nyúl a lélek árván
S elérni nem lehet.


Tanítónői nyugdíjazását kéri húszévi tanítás után 1944-ben, majd a Magyar Lányok és az Én Újságom szerkesztője, ekkor áprilisban Budapest amerikai-angolszász bombázása után a „Bombatámadás” című verset a háborús cenzúra betiltja. Az orosz ostrom alatt nyolc hetet tölt pincében, majd 1945-47 között a szovjet megszállás és a fokozódó kommunista nyomás alatt jórészt francia műfordításokból él, az Új Ember katolikus lap közli legtöbbjét. A Szent István Társulat ekkor  jelenteti meg a „Hét arany krajcár” mesegyűjteményt. A fehér varázsló [Kis regény az óceáni szigetvilág életéből] 1948-ban, Ferences világmisszió. Ekkorra már totális kommunista diktatúra dúl hazánkban, kizárják a Magyar Írók Szövetségéből, a központi pártlap, a Szabad Nép december 9-i számában aljas és nemtelen vádakkal befeketítik, ellehetetlenítik, kettétörik írói pályáját. Ezután 1949-ben már minden közlési lehetőség nélkül maradt, ugyanekkor csekély nyugdíjából nem tud megélni. Hazakényszerül, a családja hazahívja a szülőfaluba, a nagy szegénységbe, szűk lakásukba. Meghal édesanyja 1954-ben, műveit a katolikus kiadványok közlik csupán, óvatos mértékben [Új Ember, Katolikus Szó, Vigília]. Kétszáznyolcvan forintnyi nyugdíjából s némi tiszteletdíjból ketten élnek a beteg testvérével.

Az én anyám

Az én anyám csak tekintetes asszony,
Még nem is nagyságos. De a szíve
Napként ragyog. S családja kis körét
Arany szíve arannyal hinti be.

Reggeltől estig megállása sincs
Mindig dolgozik. Olyan egyszerű
Évek óta nem vett már új ruhát:
Ámde a szíve drága hegedű.

Szíve szépszavú, szelíd hegedű,
A szíve meleg napfényt muzsikál;
Szívéből egyre zeng a szeretet,
Szívéből egyre zeng a napsugár.

Nincs annál szebb, s mélyebb muzsika,
Mint az ő forró, nagy szeretete:
Aggodalommal, gonddal, gyötrelemmel,
Könnyel van minden akkordja tele.

Az a biztató, féltő muzsika
- A lelkem hallja, s érzem és tudom -
Mindig velem jár, mindig kísér engem,
A köves, rögös, bús életúton.

Érzem s tudom: óv véd, félt az anyám.
Mert gyermekeiért él egyedül.
Minden kis búnk nagy fájdalom neki,
S akkor örül, ha velünk örül.

Lelkéből azért másnak is jut. Isten
Talán annak megmondhatója csak:
Befőttet, mézet, néhány fillért, jó szót,
Vigaszt még hány rászorulónak ad....

Az én anyám csak tekintetes asszony.
De még dús király-asszony sem lehet
Őnála jobb őnála gazdagabb,
Mártírabb, hősebb, szentebb, nemesebb.

Az 1956 forradalom vérbetiprása után az önkényuralom újfent hallgatásra kényszeríti. Csak az enyhülés kezdetekor, 1965-ben Kelet-Magyarországon, ahol él, merik újból elismerni írói érdemeit. A debreceni Alföld folyóiratban két szép verse olvasható. A nyíregyházi rádió Irodalmi Képeskönyvében Margócsy József, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Irodalmi Tanszékének docense mutatja be a hallgatóknak. Elhangzik három Ölbey-vers, közöttük a „Szeressetek”. Nevével találkozhatunk a Dörmögő Dömötör, a Kisdobos, a Kelet-Magyarország hasábjain. A kisvárdai könyvtárban megrendezik első itthoni író-olvasó találkozóját október 15-én. Margócsy József, a főiskola irodalmi tanszékvezetője mutatta be az írónőt. [Ezt az örvendetes eseményt megörökíti a kisvárdai Maklári Béla amatőrfilmje.]
Ö bátorította Széles Évát a szakdolgozatra, mire raportra rendelte a főiskola MSZMP-párttitkára. A kádári időszámítás tízedik éve tájt nyomozók vizslattak Széles Éva lakásán, hogy ráijesszenek s eltántorítsák „reakciós, klerikális, ellenforradalmi” vádakkal illetett. írónőtől. A szakdolgozatát - mint „bűnjelet” - diadalmasan lefoglalták, akárcsak az 56-os forradalmárokat lelkesítő versét. Ezt követően eligazították a dögei „elvtársakat”. Huszonhat év után válogatott verseinek kötete jelenik meg - Amerikában: A szépség kertje, 1969-ben, majd 1970-ben „Az ezüst bárányok” [Két meseregény] a Móra Kiadónál 12.200 példányban lát napvilágot. „Patti Peti” [Két meseregény] 1973-ban  21.000 példányban jelent meg, majd 1977-ben a „Félszáz mai mese”. Válogatta  és szlovák nyelvre fordította Sarkady Mária,  Kassa. Csoda az óvodában megjelenik az 1982-es évben [24 magyar író 31 új meséje] köztük Ölbey Iréné: Az elvarázsolt vár. „A béke győzelem” címen az utolsó Ölbey-verseskönyv [válogatás] az Ecclesia kiadó kiadásában 4.000 példányban jut el a versszeretőkhöz. E könyvről megemlékezik az Egyesült Államokban kiadott „Katolikus Magyarok Vasárnapja” újság is, Könnyű László recenziójában. „ Mivel a zseniális költőnő verseskötetét az óhazai kőszívű cenzúra nem engedélyezte, 1970-ben saját költségemen adtam ki Amerikában Szépség kertje címmel száz versét. Ismét 12 esztendőnek, a megszállástól pedig 37-nek kellett elmúlnia, míg a közben agyvérzésben félig megbénult öreg írónőnek verseskötete jelenhetett meg Magyarországon. De hogyan? A cenzúra alaposan meghúzta a kis kötetet. Már a békebizottság propagandát csinált a címvers kiválasztásával. Jórészt azokat a kegyességi verseket vették fel, amelyek a kereszt című békelapban jelentek meg. Egyes dedikációkat kihagytak, és ezzel a szerző szándékait meghamisították. A válogatott kötetből kihagyták a költőnő legszebb verseit: Alkony a Balatonnál, Balassa Bálint tavaszi éneke, Madárfütty, Magyarságom, Eminens, Robinson, Vallomás önmagamról stb. Az általam a budapesti Szerzői Jogvédő Irodától megvásárolt közlési jog és copyright ellenére az Ecclesia elfelejtett tőlem engedélyt kérni a Szépség Kertjéből átvett Ölbey-fénykép és versek közlésére, vagy legalábbis a civilizált szokás szerint a forrást megjelölni és megköszönni. A békebizottság minden manipulációja ellenére a szűrőn átcsúsztak olyan szép versek, mint Mosok, Búcsúsok, Könyörgés tiszta életért, az idilli Vadvirág, Anyám verseimet olvassa, Örök élet, Örök búcsúsok stb. Már ezekért is érdemes beszerezni Ölbeynek ezen új versesbokrétáját.”  

Keserű ima

Kinek adod a sóhajtásomat
S a nótás kedvemet,
Ha mint egy hangyát morzsol szerte most
Hatalmas tenyered?
 
S a sok meg nem írt könnyes dalomat
Uram hová teszed?
Ki álmodja az álmaim tovább,
Ha majd már nem leszek?
 
S hova lesznek-mondd-lelkemből a nagy
Súlyos, bús bánatok.
S helyettem sírni, sírni majd ki fog
Uram, ha meghalok?
 
S belőlem kiknek osztod szét a halk
Pajzán, szép örömöt.
Ha életem kis ifjú sudarát
Most derékon töröd?
 
Ha két szememnek árva mécsese
Többé már nem ragyog,
A még le nem élt éveim sorát
Uram,kinek adod?


A nyolcvanas években a sógornője a gondozója, Ölbey Árpádné [Tóth Eleonóra] kertes házában él, betegen. Elhunyt 1987. ápr. 23-án, fiatalon elhalt testvérei sírjába temetik római katolikus szertartás szerint. Halála után az „Újember” katolikus hetilapban Szeghalmi  Elemér búcsúztatta. A nekrológban kiemelte, hogy : „Bölcsessége a hit, remény es szeretet művelésen, megélésen alapul, a kinyíló hit tavaszi rügyre emlékeztető szépséges a »fényben égő szeretet« ereje réven, az Úr iránti »alázat felvonóin«  kíván eljutni végső céljához: az Isten országába. Ölbey Íren, mint prózaira is jelentős műveket irt; meséi mellett időszerű prózai cikkekkel is jelentkezett, különösen az Új Ember első évfolyamaiban. Melyen hívő lelkivilágával, verseinek a keresztény egzisztenciát nemes lírává oldó árnyaltságával hosszú időre beírta nevet katolikus szellemű irodalmunkba. Verseit, a műveiből kisugárzó transzcendentális vágyódást és tiszta humánumot meg sokáig nélkülözni fogjuk katolikus lapjaink hasábjain”.

Számvetés

Nagy gazdagság vagy nem dalolt
soha szegény szívemben,
csak a nap volt az enyém s csak a hold
s pár rím muzsikalt bennem.
Mert akiket szerettem en,
ezerszer kifoszthattak,
így voltam mindig holt-szegény,
mégis tündöklő gazdag.
S így állok en meg nincstelen,
hétrongyos balga Lázár,
arany palástban, fényesen
a Mennyek kapujánál.


 
Ölbey Irén önálló művei
 
Senki szigete, versek, Bp., 1931. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Szeptemberi láz, versek, Bp., 1937. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Karácsonyfadíszítés a mennyországban, Bp., 1937.
Magyar tündérmesék, Bp., 1939. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Krisztus A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta Ölbey Irén, Bp., 1939. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Az arany tulipán, mesék, Bp., 1940. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Az ezüst furulya, mesék, Bp., 1940. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Ezüst dob, versek, Bp., 1941. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
A csillagszemű királyfi, mesék, Bp., 1941. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet
Tarka versek gyermekeknek: köszöntők, hazafias versek, alkalmi költemények gyermekek számára, Bp., 1942. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
Itt kell maradnod, versek, Bp., 1943. Magyar Irodalom és Művészetpártoló Egyesület
Két nemes apród, regény, Bp., 1944. Magyar Népművelők Társasága
Hét arany krajcár, mesegyűjtemény, Bp., 1947. Szent István Társulat
A fehér varázsló, kisregény, Bp., 1948. Ferences Világmissziók
A szépség kertje, versek, St. Louis, 1969. Amerikai Magyar Szemle
Az ezüstbárányok; Hahota király legkisebb fia, két meseregény, Bp., 1970. Móra Könyvkiadó
Patti Peti, két meseregény, Bp., 1973. Móra Könyvkiadó
A béke győzelem, válogatott versek, Bp., 1982. Ecclesia
 
Ölbey Irén művei antológiákban
 
Tizenöt éve, verses gyűjtemény, összeáll. Torma Sándor, Cegléd, 1934.
Katolikus versek, szerkesztette Alszeghy Zsolt, Kállay Miklós, Bp., 1933.
Rózsákért. Szavalókönyv a katolikus Költészet java termékeiből, összeáll. Tordai Ányos, Bp., 1935. Szent István Társulat
Új Nagymagyarországért! Egyetemes szavalókönyv, bevezető. Pekár Gyula, Bp., 1936.
Az árvák napja: beszédek, költemények, énekek, dalok az árvanap rendezéséhez, összeáll. H. Fekete Péter, Bp., 1938. Országos Református Szeretetszövetség
Az édesanya a magyar költészetben. Anyák napjára, összeáll. H. Fekete Péter, Bp., 1940. Országos Református Szeretetszövetség
Huszonöt elbeszélés, Bp., 1940. Stádium
Magyar asszonyok versei. A Pátria Írónők költeményeiből, összeáll. Saághy Zórád Eta, Vándoryné Kövér Ibolya, Bp., 1941. Palladis
Tanítónők és költők bokrétája, gyűjt. Kiss József, Könnyű László, 1-3 köt. Jászberény, 1941-42. Magyar Tanítók Művészköre.
Családért, hazáért, versek, Bp., 1943. Actio Catholica Országos Elnöksége
Ötven év. A Magyar Lányok albuma. 1894-1944 legszebb ifjúsági elbeszélései, szerk. Tutsek Anna, Bp., 1943. Új Idők
Félszáz mai mese, Kassa, 1977. Válogatta éss szlovák nyelvre fordította Sarkady Mária.
Csoda az óvodában: 24 magyar író 31 új meséje, Bp., 1982. RTV-Minerva
Mégis tavasz, szerk. Kondor Jenő. Nyíregyháza, 1996. Egregia Kiadó

 
Forrás: Bakajsza András: „Ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete, Örökségünk Könyvkiadó Kft., Nyíregyháza 2010; Katolikus Lexikon, a dögei „Ölbey Irén” Általános Iskola honlapja, Újember hetilap, Katolikus Magyarok Vasárnapja[USA] 1983;Új Idők 1935, 1943.

Összeállította –cspb–

szozattv


szozat a tiszta hang aranyalmas dedik2019 POLGI könyvbemutató 2019 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf