Takáts Gyula: Ha majd jönnek

Új lugasban öreg padon
kint ülök az őszi napon.
Mint keleti álmos fajta
hunyorgok az őszi napba.
Ha megúnom, kedves munka
hordót mosok a sarokba.
Nézegetem a hegyeket,
kék erdőket, embereket.

Így élek az őszi csendben
szüret előtt kint a hegyben
s mint fiát az édesanyja,
dédelget az árvák napja.
Nem pirongat, mint a nyáron.
A fák között véka, vászon,
csórag, dió, csípős alma.
Csupa illat a hegy alja.

Lányok jönnek, felbatyuzva.
Nézem őket, mosolyogva.
Ők bandában, én egyedül,
de szívemben már hegedűl
az a cigány, ki szüretre
születik meg a szívembe.
S ha majd jönnek, a zsúp alatt
úgy rázendít, majd megszakad.

szozattv


szozat a tiszta hang szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf