Szent Péter és a szüret

Népmese

Hűségesen őrizte Szent Péter a mennyország kulcsát, amikor egyszerre csak nagy lövöldözés, riongatás hallatszott a földről. Kukucskált a kapun, hogy mi az, mert a nagy kíváncsiság majdnem kibökte az oldalát. A zajra odajött Krisztus Urunk is és amikor meglátta a kíváncsiskodó Pétert, adott nekik három nap szabadságot, hogy végére járhasson a nagy zenebonának.

Jött Péter nagy kíváncsian, mert a nagy lárma után azt hitte, hogy valami különöset lát. Pedig dehogy! Csak szüret járta.

Már az első pincénél nyakon csípték s innia kellett, akarta vagy nem. Aztán egy puttonyt akasztottak a hátára, hogy megszolgálja amit megivott. Más pincénél finom pörköltet diktáltak bele. Erre aztán magától ivott. Nótázásban és táncban is lett része, úgy, hogy mire észrevette, a szabadsága lejárt.

Péter nagy szégyenkezve tért vissza az égiekhez. A Mester tudott ám mindent, de nem dorgálta meg Pétert, csak annyit kérdezett tőle, hogy őróla megemlékeztek-e?

- Egy huncut szóval se Uram… hacsak valamelyik nem káromkodott.

Krisztus Urunk nagyon elszomorodott ezen.

A dolog abba is maradt, míg megint nem következett a szüret. Krisztus Urunk előtt egyre gyakrabban emlegette Péter a szüretet.

- Jól van édes szolgám – szólalt meg az Úr – Látom nagyon lekívánkozol, hát éne eleresztelek, sőt a tavalyi három nap helyett három hónap szabadságot adok, de most elvárom, hogy idejében visszatérj.

Vidáman ereszkedett le Péter. De alig, hogy a mezőre ért, nagy, fekete felhő közeledett, amiből nagy veszedelem keletkezett. Fújt a szél, felforgatott minden búzakeresztet, a kévéket szerteszórta. De az ítélet ezután következett. Villámlott, csattogott, dörgött és lett sírás-rívás, mert csak úgy dűlt, esett a jég. Nem volt már a szőlőnek egyetlen gerezdje sem. Péter nagy rémülten szaladt a mennyországba.

- Mi baj, Péter? – kérdezte az Úr.

- Segíts Uram, mert földönfutóvá lesznek az emberek, mert minden áldást elver a jég.

- Hát most megemlékeztek-e rólam? – kérdezte a Mester.

- Óh, megváltó Istenem, öregje, apraja egytől-egyig azt kiáltja: „Uram Jézus ne hagy el! Uram Jézus segíts!”

- Látod, látod Péter, amikor az ember jólétben úszik, legelőször azt felejti el, aki adta s csak a végső veszedelemben emlékszik meg arról, akit elfelejtett… Máskor fiam, ha ott jársz, el ne feledd megtanítani őket imádkozni.

szozattv


szozat a tiszta hang Hungarovox 12 19 jankocsm archiregnum1209 sztkorona MINI szentmihálynap kerecsen2018 Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf