Rimaszombatban is számos példa áll a diákok előtt
Írta: Pósa Homoly Erzsó - 2018.09.03., Felvidék.ma
Az egykori rimaszombati református gimnázium épületén, a valamikori diákok, a lehetséges példaképek emléktábláját leplezték le (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Vegyes érzésekkel várják a diákok a tanévkezdést, hiszen örülnek az ismerősökkel való találkozásnak, ugyanakkor izgulnak is a tanulás, az új kihívások miatt. Rimaszombatban, a Tompa Mihály Református Gimnázium ünnepélyes tanévnyitóján Nt. Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese prédikációjában csodálatos ígérettel bátorította a tanulókat.
„Veled leszek” – szól az Úr. Ez egy csodálatos ígéret, amelyre minden iskolakezdőt emlékeztetett az esperes. Kifejtette, hogy a sikerek és a kudarcok közepette is észre kell venni, hogy az Isten mindenkor velünk van, s így lesz az új tanévben is.
Az Isten áldásában bízva kezdhetjük az új tanévet, hiszen miénk az ígéret. Viszont a tanulóknak és a tanítóknak egyaránt tudatosítaniuk kell, hogy az Istennel való közösség mellett vállalni kell az egymással való szeretetközösséget is – mondta.
A Tompa Mihály Református Gimnáziumot már fenyegette a bezárás veszélye, ám a következő években megélhetjük a gyarapodás csodáját is. Új óvoda épül, alapiskolát is terveznek olyan keresztény/keresztyén háttérrel, amelyre nagy szüksége van a felvidéki magyar közösségnek – hangsúlyozta Nagy Ákos Róbert.
Hozzáfűzte, fel kell vállalni a felelősséget egymásért és az intézményekért is, majd erőt kért a terhek hordozásához. Ehhez kapcsolódtak az iskolaigazgató, Molnárné Pelle Beáta megnyitó gondolatai is, aki úgy fogalmazott, hogy immár megnyíltak azok a kapuk, amelyeken be kellett lépni.
Zajlik az építkezés és az épület felújítása. Megújult a tető, teljes hálózatcsere valósult meg az épületben, új fűtés-, vízvezeték-, villamos és gyengeáramú hálózat került kialakításra. A folyosókon és a tanári szobákban már új ablakok vannak, megújult az étterem is, s fokozatosan folytatódik az osztályok felújítása is.
Az igazgatónő kiemelte, hogy a diákok előtt pedig számos példa áll ahhoz, hogy ők is a közösségük meghatározó személyiségeivé váljanak, s tehetségükkel gazdagítsák környezetüket. A jelenlegi gimnázium elődintézményének egykori diákjaiból a korukat meghatározó írók, költők, szobrászok, tudósok, közéleti szereplők lehettek.
„Ez büszkeséggel tölthet el benneteket” – szólt a diákjaihoz Molnárné Pelle Beáta, majd így folytatta: „Nektek is küldetésetek van.” Az 500 év hagyományán alapuló értékrend megőrzésén együtt munkálkodik az iskola vezetősége, a szülők, az egyház.
A tanévnyitó istentisztelet keretén belül került sor az egykori rimaszombati református, majd Egyesült Protestáns Gimnázium (a Bartók Béla utca 20-as szám alatt található) régi épületén – a Pósa Lajos Társaság szervezésében – elhelyezendő emléktábla avatására.
Az emléktáblán azok neve szerepel, akik az egykori épületbe jártak. A névsor igyekszik tükrözni, hogy ez az iskola a társadalmi élet számtalan területére felkészítette a diákjait. A nevek a mai diákoknak is igazodási pontok lehetnek, akiknek méltó követőivé válhatnak – hangsúlyozta B. Kovács.
Köztük található Kossuth Lajos és Széchenyi István háziorvosa, Almási Balogh Pál, az ózdi kórház névadója, s az 1848-as forradalmat követően elsőként megjelent cenzúramentes könyv szerzője, a rimaszombati Berecz Károly.
Ott van Bernát István közgazdász, Bodon József, a méltatlanul elfeledett kiváló novellista. A szlovák Július Botto történész és Ján Čajak író. A hanvai lelkészgyermekből a Kúria bírói székébe emelkedett és iskolájáról soha meg nem feledkező Dapsy Vilmos jogász, s a természettudós Hatvani István.
Felkerült a nemzeti szobrászatunkat megteremtő Ferenczy István és művészutódja, a szülőföldje iránt szintén elkötelezett Holló Barnabás, továbbá Janko Jesenský író, költő, aki Trianon után csehszlovák főispánként tért vissza Rimaszombatba.
Ott van Kiss József költő, lapszerkesztő neve is, a modern szlovák lírát megszólaltató Ivan Krasko költő, akinek az állami gimnázium is a nevét is viseli, valamint Valéri Kubány közgazdász, szerkesztő és Daniel Gabriel Lichard író.
Ott van a rimaszombati élményeiből egy életen át merítő Mikszáth Kálmán. S ott van a gyermekirodalmat megteremtő, a magyar népköltészetet az irodalomba beépítő Pósa Lajos költő és lapszerkesztő, Putra Ede festőművész, az akadémikus botanikus Richter Aladár, valamint Jozef Škultéty nyelvész, aki rokonszenvvel fordult a magyar kultúra felé.
A kiváló egyháztörténész S. Szabó József, minden idők leghíresebb magyar ötvösművésze, Szentpétery József, az építész, Rimaszombat város egykori főépítésze, Tóth Béla, aki a jelenlegi református gimnázium épületét is tervezte és a festőművész Vígh Bertalan nevét is olvashatjuk a táblán.
A templomi közösségben B. Kovács István gömörológus emlékezett az egykori intézményre. Az egykori épület előtt az emléktábla-állítás körülményeiről Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke szólt az egybegyűltekhez.
https://felvidek.ma/2018/09/rimaszombatban-is-szamos-pelda-all-a-diakok-elott/
Ahogy a vár, a rimaszombati új magyar óvoda ereje is
a védők szívében van
Írta: Pósa Homoly Erzsó - 2018.09.04., Felvidék.ma
Fazekas László, Molnár Sándor és Molnárné Pelle Beáta és Grezsa István elhelyezik az időkapszulát (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Rimaszombatban az új református óvoda ünnepélyes alapkőletételére 2018. szeptember 4-én került sor, amikor is Grezsa István, Fazekas László, Molnár Sándor és Molnárné Pelle Beáta közösen elhelyezték az időkapszulát, mellyel a püspök szavai szerint egy téglát építettek a magyar közösségünk falába.
Rimaszombatban az új, háromcsoportos református óvoda épületének 2019. március végéig kell elkészülnie. A tavaszi hónapokra a területrendezési, parkosítási munkák elvégzését tervezik, valamint az épület bebútorozását. A tervek szerint jövő szeptember 1-től a református egyház fenntartása alatt egy háromcsoportos óvodával is rendelkező magyar tannyelvű iskolaközpont kezdi meg működését Rimaszombatban.
Az ünnepség a Tompa Mihály Református Gimnázium hátsó udvarában, a leendő új óvoda alapjain valósult meg. Zenei áhítattal az iskola és a helyi református gyülekezet dicsőítő csoportja szolgált.
A rimaszombati református dicsőítő csoport (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az alkalmat megtisztelték jelenlétükkel Magyarország kormányának képviselői, a református és evangélikus egyház vezetői, a református és evangélikus gyülekezetek tagjai, iskolaigazgatók, a református iskola diáksága és tanárai, valamint Rimaszombat város vezetése, a város és a régió magyarjai.
Közösen kérték Isten áldását a munkálatokra és a leendő intézményre. Az alkalom házigazdája Molnár Sándor református lelkész volt, aki bevezetőjében emlékeztetett, hogy a gyülekezet már a keresztelőkor fogadalmat tesz arra, hogy megad minden segítséget ahhoz, hogy a gyermeket hitben nevelhessék. Emlékeztetett, már 2016-ban elkezdtek álmodni és tervezni egy református magyar óvodáról. Az elképzelés találkozott az óvodafejlesztési programmal, és elkezdődhetett az építkezés.
„Sok apró, de fontos lépést kellett megtenni ahhoz, hogy 2018. július 24-én hatályos építési engedéllyel rendelkezzünk. A mai napon a leendő épület lebetonozott alapjain állva újabb lépést tehettünk meg afelé, hogy nyugodt szívvel mondhassuk, ezeket a gyermekeket szeretetben és imádságban hordozzuk, és a szülőknek, keresztszülőknek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy őket hitben neveljék. Ebben a leendő óvoda és iskolaközpont legyenek az Úrtól rendelt eszközök” – mondta Molnár Sándor.
Nt. Molnár Sándor rimaszombati református lelkipásztor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Igei útmutatóval Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szolgált. Az Úr üzenetét Lukács evangéliuma 14. fejezetének 28-30. verséből olvasta, mely arra int, hogy az építkezést be is tudják fejezni.
„Úgy gondolom, többen vagyunk itt olyanok, akik nemcsak ezt a hatalmas földrakást és a leöntött alapot látjuk. Néhányan vagyunk, akik kalkulálunk, tanácskozunk, kérvényeket írunk, szerződéseket írunk alá, az utóbbi hónapjainknak tetemes részét ezek határozzák meg” – mondta.
A püspök kifejtette, hogy az építkezéssel együtt számot is kell vetnünk azzal, amink van. Az indíttatást és az anyagi hátteret egy olyan magyar kormánytól kapják Kárpát-medence- szerte, amelyik az Istenbe vetett hittel vallja: ajándék, hogy mi magyarok itt vagyunk, s meg is kell maradnunk magyarnak.
A rimaszombati református óvoda alapja elkészült (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Azzal, hogy itt egy magyar óvoda kezdi majd meg a működését, egy téglát beteszünk a magyarságunk falába, amely a mi gyermekeinket szolgálja. A számvetésünkhöz Istent hívtuk segítségül” – szögezte le Fazekas László.
Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programért felelős miniszteri biztos beszéde elején kifejtette, hogy a református iskola a hit, a tudomány, az anyanyelv védelmét szolgálja.
„A XXI. században a hit védelme új értelmet nyert, hiszen mindannyian látjuk, hogy mi történik körülöttünk a világban” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az önmagunkkal való önazonosság vállalása, a keresztyén/keresztény gyökereink megvallása és annak védelme a jövőt jelenti.
Az ünnepségen a Magyar Közösség Pártját Kiss Beáta oktatási alelnök képviselte /jobbról/ (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Rimaszombatban most egy sziklára épített várat építünk. De, hogy itt az épülő óvodában, hátul a gimnáziumban, s az alakuló alapfokú iskolában milyen erős szellemiség lesz, az alapvetően rajtatok múlik, szüleiteken, testvéreiteken, nagyszüleiteken, pedagógusaitokon, azaz mindnyájukon. Hiszen olyan találóan adta Gárdonyi Géza Dobó István egri várvédő szájába, hogy egy vár ereje nem a kövekben van, hanem a védők szívében vagyon” – szólt a jelenlévőkhöz Grezsa István.
Itt is ígéretet tett, hogy a Kárpát-medence magyarságát újra egy nemzeti közösségbe akarják szervezni. Mint mondta, versenyelőnyt szeretnének kovácsolni abból, ami Trianonban elveszett.
„Az országhatárok nem módosulnak, ezt tényként kell elfogadjuk, viszont semmi sem áll az utunkba, hogy a Kárpát-medencét tekintsük újra hazánknak. Ha képesek vagyunk ezt a lelki lépést megtenni, hogy higgyünk újra magunkban, akkor a nyertesek sorába fog minden magyar tartozni” – szólt a jelenlévőkhöz.
Az ünnepségen egy időkapszulát engedtek le a leendő épület tornyának alapjába. Az időkapszula – annak tartalmával – a bejárat fölötti torony mértani közepébe került beépítésre. A beruházás befejezését követően a pontos hely megjelölésre kerül, azzal a javallattal, hogy a reformáció 600. évfordulója alkalmából, 2117. október 31-én kerülhet először kibontásra.
https://felvidek.ma/2018/09/ahogy-a-var-a-rimaszombati-uj-magyar-ovoda-ereje-is-a-vedok-sziveben-van/