Dálnoky Lajos: Gyónás

Minapában egy álomban
A kis Ámor elém toppan,
Jó kedvében nem nyugodott,
Szívemre szállt, meggyóntatott.

»Ámor, Ámor, nagy a vétkem,
Feloldozást adsz-e nékem?
Mit bölcs ésszel abba hagytam:
Újra dalra nyílott ajkam;
Dalba fűzöm, a mit érzek,
Lánykám így tán jobban ért meg.
Ím, ez az én vétkem, bűnöm,
Büntess érte, nyugton tűröm.«

A kis Ámor szárnya lebben
S e pár szóval tova rebben:
»Dalodat, ha általérzed,
Szenvedésből kijut részed;
Mért bűnhődnél hát hiába:
Legyen vétked megbocsátva!«

szozattv


szozat a tiszta hang csurkaszentmihályi Egy az Isten 1117 Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf