Vályi Nagy Géza: Kócsag

Tóparti trónon halkan csobbanó hab
Tükrén merengve áll a néma kócsag…

Áll s vizsga szemmel néz a messzi tájra:
Sötét vizeknek hófehér királya…

Ékes nyakát búsongva nyújtogatja:
Szűz tisztaságnak szeplőtlen lovagja…

Testét sugárzó díszköntös takarja:
Halálra szánt: bús, ritka, úri fajta…

Vonagló lelke húrjain keresztül
Egy fájó sejtés, borzongás rezdül:

Pusztul a nád, sás rejtelmes világa,
Jövendő sorsát érzi, tudja, látja…

Pusztul a láp és közeleg az óra,
És búg a kákakórus siratója…

Tóparti trónon: … Lágyan csillanó hab
Tükrét vigyázva áll a néma kócsag…

Dacos fejét a végtelenbe fúrja:
Magyar szépségek utolsó tanúja.

                             1935

szozattv


szozat a tiszta hang jankocsm archiregnum1209 szekoko1227 szentmihálynap napéjnapfor kerecsen2018 Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf