Beregszász

Népmonda

Élt hajdanában a Tisza mentén egy vígkedvű, öreg pásztor. Szásznak hívták. Szüntelenül tréfálkozott az öreg. Ő bizony azt sem tudta, hogy mi fán terem a bú. De azért kötelességét is pontosan teljesítette. Legény volt a gáton, rendben tartotta a jószágot.

Volt is becsülete az öreg Szásznak a pusztán. Ha néha-néha összekaptak a pásztoremberek, csak neki kellett közbelépni s mindjárt szent volt a béke.

Egyszer a bokrok árnyékában delelt a jószág. Az öreg Szász subájára heveredve szunyókált. De egyszerre csak morgó zaj verte fel szendergéséből. Talpra ugrott s – uramfia! – mit látott? A szomszéd csorda kormos bikája morgott a közelben. Egyenesen az öreg Szász csordájának tartott. Innen is kivált ám hirtelen egy bika s morogva ment a hívatlan vendég elé. Egy darabig bömbölve nézett egymásra a két megvadult állat. Szakadt a szájukból a tajték. Szügyükön és nyakukon kötélvastagságúra dagadtak az erek. Szemük vérben forgott, bojtos farkuk kinyúlt. Első lábukkal hányták a port az ég felé. Nyakukat előre szegték. Végre összecsaptak. Szarvuk, homlokuk keményen csattogott. Végre mind a ketten elfulladtak a szörnyű küzdelemben. Már csak nyöszörögtek. Végül is Szász bikája győzött.

Az ütközet helyén egy nagy gödör támadt. Az öreg Szász megállt a gödör szélén s csóválgatta a fejét. Ahogy ott állt, egyszercsak egy rozsdás vasabroncsot vett észre a gödör oldalában.

Ugyan mi lehet ez? – tűnődött magában.

Nekiesett késével a partnak. Kaparta, vájta, ásta a földet a nagy vasabroncs körül. Nemsokára egy kád tűnt elő a földből. Abroncsa csupa rozsda volt, a dongája meg korhadt.

Ahogy ott bökdöste Szász a rozoga kádat, hát egyszercsak kidőlt az oldala és csak úgy ömlött belőle a sok arany, hogy majd leverte a juhászt a lábáról. Szeme-szája elállt az öregnek a csodálkozástól.

Amikor aztán magához tért elkezdett torkaszakadtából kiáltozni:

- Hé, pásztorok! Merre vagytok? Gyertek elő hamar!

Szaladtak a pásztorok az öreg Szászhoz. Amikor odaértek, együtt álmélkodtak az öreggel a talált kincsen.

Majd dologhoz láttak valamennyien. Kiemelték az arannyal telt kádat.

Hej, volt örömük a pásztoroknak! De a sok kincstől nem lettek kevélyek és elbizakodottak.

- Először is templomot építünk ezen a helyen! – mondták. – Azután hálát adunk Istennek a tömérdek kincsért, mert ez bizonyosan az Ő ajándéka.

Úgy is tettek. Amikor már állt a templom, akkor a bokrok irtásához kezdtek. A templom köré házakat építettek s megtelepedtek a pásztorok. Várost alapítottak. A várost BEREGSZÁSZ-nak nevezték el, annak emlékére, hogy a kincset egy SZÁSZ nevű juhász találta a BEREK-ben.

Ma is áll ez a magyar város. Sajnos ezt is idegenek bitorolják!    

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf