Czipott György: Psalmus

Szeress, mintha nem jönne holnap!
Szeress, ahogyan nem tudna más!
Az idő lombjai föléd hajolnak,
a végtelen megtorpan... a rohanás.

Szeress, mintha ma volna minden!
Szeress, míg üszökké hamvaszt a vágy!
A van, volt, lesz semmivé billen,
csillagködökké nyílik... az ágy.

Ringass, miként a szerelmes tenger
partot becézget. Szebben, ahogy ember
ölelhet templom-szagú csöndben.

Fénnyé karolj! Mikéntha magzat anyaölben.
Most szeress, ha ma lenne minden holnap!
Szeress jól..., az idő lombjai fölénk hajolnak.