Dalmady Győző magyar jogász, költő,

Dalmady Győző 1897 23Dalmady Győző (bori és dalmadi), megyei árvaszéki elnök, a Kisfaludy-társaság tagja, * 1836. febr. 11. Koltán Komárom megyében, hol atyja Sámuel gazdatiszt volt a báró Nyáry-családnál s utóbb a 40-es években Ó-Gyallán lakott saját kis birtokán; a gimnáziumi osztályát Komáromban a bencéseknél járta 1846-ban, a II-IV. osztályokat Tatán a piaristáknál végezte 1847-1849-ben; Ekkor Klapka kitörése után haza menekült szüleihez Kurtabeszire, hol atyja gazdatiszt volt. A szabadságharc leveretése után Esztergomban 1850-ben a bencéseknél folytatta az V. osztályt, a többit 1852-54-ben Pesten a piaristák gimnáziumában fejezte be, hol Horváth Cirill nagy befolyással volt költészete fejlődésére; itt kötött benső barátságot Szokoly Viktorral és Győry Vilmossal, törekvéseik közösek voltak azután is. 1854-57-ben hallgatta Pesten az egyetemen a jog- s államtudományokat. az 1860. nemzeti ébredésben és ifjúsági mozgalmakban hazafias beszédekkel és költeményekkel vett részt. 1861. januárban pestmegyei tiszt. aljegyző s ápr. rendes aljegyző lett. 1861-ben a megyék feloszlatásakor ő is ott hagyta hivatalát és haza ment Csehibe, hol akkor atyja gazdálkodott és 1862. február ügyvédi s márciusban. váltóügyvédi consurát tett. A provisorium éveit (1861-66) részint Szirákon Degenfeld Lajos gróf mellett jogi s államtudományi leckék adásával, részint Pesten, mint ügyvédsegéd és Csehiben az apai háznál töltötte. 1866-ban az első hazai takarékpénztár titkára lett. 1867-ben visszatért a megyéhez, melynek első aljegyzője lett főjegyzői címmel. Ez évben lett a Kisfaludy-társaságnak rendes tagja s december 18. foglalta el székét. 1870-ben a megyénél rendes főjegyzővé s 1872-ben a megye újra szervezésénél árvaszéki elnökké választották meg. Budapesten hunyt el 1916. június 30.
Első verse Koszorú című (anyja sírjára) a Szikszói lapokban jelent meg 1853-ban. Költeményei, műfordításai Heine Göthe, Beranger, Lamartine, Musset Alfréd, Hugo Viktor és Burns után és egyéb cikkei a következő szépirodalmi lapokban és évkönyvekben jelentek meg. Hölgyfutár (1854-1863), Divatcsarnok (1854-1863), Családi Lapok (1854-55), Vasárnapi Újság (1855-67. 1871-78. 1880-89.), Délibáb (1857.), Szépirodalmi Közlöny (1857-58.), Napkelet (1857-59.), Erdélyi Múzeum (1857.), Nővilág (1857-1859.), Szépirodalmi Album (1858.), Nefelejts (1858-73.), Családi Kör (1860-61.), Szépirodalmi Figyelő (1861.), Új Nemzedék (1862.), Thalia (1862.), Lisznyai-Album (1863.), Ország Tükre Naptára (1863.), Koszorú (1863-1864.), Részvét-Könyve (1863.), Fővárosi Lapok (1864. és 1871 óta), Magyarország és a Nagyvilág (1866-67., 1873-76., 1884.), Hazánk és a Külföld (1866-72.), Kisfaludy- Társaság Évlapjai (1867-83


Munkái:

1. Költemények. Pest, 1862.
2. Szerelem. Költemények. U. ott. 1863.
3. Dalmady összes költeményei 1857-1875. Budapest, 1876.
4. Hazafias költemények 1856-1894, Budapest, Athenaeum Rt; 1894.

szozattv


szozat a tiszta hang Mátyás nap Zétényi Csukás Ferenc szentkoronaeloadas societaslancearegis BMT meghivo email életmese pályázat 2018
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf