Weöres Sándor: Éjjel vándor vagyok

Éjjel vándor vagyok az agyvelőm honában
A holdra feszítve betonban
Lelkem megfékezetten szívja a szelet
S a félbolondok nagy muzsikáját
Kik rágják a holdbeli érc szalmáit
És repülnek és repülnek és hullnak a fejemre
Mely testét elveszítette
Táncolnom az üresség táncát
Táncolok megalomániám fehér haván
Amíg te ablakod mögött szenvedélyedbe cukrozottan
Beszennyezed álmaid ágyát magadban engem várva