Tamás Rózsi

Magyar népköltés

    «Tamás Rózsi mit gondoltál,
Mikor agyagér’ indultál?»
«Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen úton jártam.
Letörött a föld fölöttem,
Elnyelt engem, elnyelt engem.
    Jó Tamásné, édes anyám,
Édes jó nevelő dajkám,
Felneveltél örömödre,
De ne mértél semmit véle.»
    «Tamás Imre nyisd kapudat,
Halva hozzák a húgodat,
Vidd is ki az asztalodat,
Csinálj nyújtóztató padot.»
    «Édes lyányom szólj csak egyet!»
«Édes anyám nem szólhatok.»
«Édes húgom szólj csak egyet!»
«Édes bátyám nem szólhatok.»
«Három szilvafa közt vagyok,
Három papnak könyörgésre,
Sem hoz többé az életre.»
    Jókus Mihály földje végén
    Buzog a vér, a föld színén.
    Ha kérdik, hogy miféle vér,
    Mondjátok, hogy ártatlan vér.


In: Endrődi Sándor: Magyar népballadák

szozattv


szozat a tiszta hang csurkaszentmihályi Egy az Isten 1117 Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf