Turchányi István: Magyar katonák

Kiknek mély álma még a jeltelen
Sír mélyén is a drága hont vigyázza:
Holt hőseink, ti, magyar katonák,
Most ünnepel egy nemzet büszke gyásza.

Felétek hódol zászlók erdeje,
Néktek tiszteleg az élő nemzedék,
Tinéktek nyílik minden virág,
Tirátok szórja fényét most is az ég.

Néktek szent hősök hagytak örökül
A büszke kardot s a zöldellő bakbért
S hogy szent juss, édes áldozat legyen
Vérrel áldozni és halni a honért.

Ti a halálnak jégszemébe is
Kevély ősdaccal, dalolva néztetek
S oly könnyen, mintha virág volna csak,
Áldoztátok fel szép ifjú éltetek.

Holt hőseink ti magyar katonák,
Tinéktek hódol most zászló és a kard,
Ó, fogadjátok el e hódolást
S a sír mélyén is védjétek a magyart…