Sértő Kálmán: Tavasz a hegyen

Mint a lakodalmas násznép –
Olyan az erdő, zúg szava,
Koszorúslánynak látszik benne
A sok szétszórt cseresnyefa.
Kis madarak a muzsikusok,
Szellő a hevítő ital,
Esketőre hív a gyöngyvirág
Millió harangjaival…

Lent füstös város munkálkodik
Ír, csal, számol, épít és bont,
Én meg nevetek, mint az ősöm,
Valami udvari bolond.
Rövid karommal csak egy bokrot,
Virágzót ölelhetek át,
Bár meg szeretném ropogtatni
Az egész erdő derekát…

Az alkony bíboros rózsái
Gyújtják meg az erdő haját,
Megkent tengelyű göncölszekér
Hozza a csendes éjszakát.
A pesti lámpák hunyorgási
Égtükörben a csillagok,
Amint a zajos kővárosba,
A füstös völgybe ballagok…

Az Est, 1936. július 3.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf