Vidor Marcell költő, író, újságíró

Vidor Marcell Ungváron született, 1876. április 21-én, galíciai zsidó származású, eredeti neve sem ismert, kikeresztelkedett[?], de már-még Vidor néven szerepel a Magyar Zsidó Lexikonban, költő, író, újságíró. Életrajza erősen hiányos. Jogi és kereskedelmi tanulmányait Budapesten végezte. Ezután előbb a Határszéli Újság szerkesztője Ungváron. Az I. világháború alatt haditudósító volt,  majd 1918-ban újra Budapestre kerül, itt A Hét politikai és irodalmi szemle segédszerkesztője, majd a Biztosítási Szemle szerkesztője.  A vörös diktatúra leverése után lett 1921-ben a Magyar – Holland Szemle szerkesztője, Magyar-Hollandi Bank főtisztviselője. Az Írók Gazdasági Egyesületének [IGE] hosszú éveken át volt a pénztárosa.  Hangulatos, egyéni színű verseket írt és több egyfelvonásos színművet. Budapesten, 1945. május 24-én hunyt el.


Az Arno partján

Azok a hársak ott az Arno partján,
Azok a kéklő, koszorús hegyek,
Mint hű, mosolygó, meghitt ismerősök
Felénk derűsen, vígan intenek.

Jertek közelb zöld sátraink ölébe,
Így szól a hegy, s száz lomb bólint reá,
Mintha szülénk kezünk egymásba tenné,
S szerelmünkre az áment mondaná.

És forrószívű édes asszonypárom
Remegve széles mellemre simul,
Óh szép tavasz, mely rámragyog szeméből,
S virágözönként szó foly ajkirul:

Azok a hársak tán az ungi hársak,
A mi virágzó, kedves ligetünk,
A Kárpátaljnak vadvirágos rétje…
Édes uram, jó volna intenünk.

S karunk kitárva lépünk ringatózva
Az idegen föld bársony ösvenyén…
Az ungi hársak rángborulnak lágyan,
Ez álomélet: édes költemény.

Szívünkben vágy… a halmok illatoznak,
Mámorba ejt az élet tavasza…
Óh forrószívű édes asszonypárom,
Ahol szerettünk, ott van a haza.


Művei:

Hangok, versek Budapest 1897.
Forró éjszakák, versek Budapest 1901.
Egy asszony, versek Budapest 1903.
Szürkület felé, versek Ungvár 1905.
Az Arnó partján, versek Budapest 1906. vagy 1908.
Liliomkehely. U. o. 1908.
Az éjszaka, színdarabok Ungvár 1910.
A csukottszirmú rózsa. novella Lampel és Wodianer. 1911.
A holt küszöb dalol.  novellák Franklin-Társulat. 1916.
Keletről jöttem, versek Budapest 1922.
Őszi szerelem evangéliuma, versek Budapest 1923.
Muzsikál az élet, versek Budapest 1925.
Cselló, versek Budapest 1926.
Aranyperec, regény Budapest 1940.
Fizimiska - írók művészek kapásból, versek Budapest 1942.
Galopp, képek a turfról, karcolatok, ?


vidormarcell1Rózsa Miklós Vidor Marcell verseiről:
Képlátása és verselésének módszere sokszor expersszionisztikus. Hangulatfoszlányokat muzsikáló szenzitív költő, aki többet nyújt a puszta dallamosságnál és lírai élményeinek artisztikus kivetítésénél; formáiban egyszerűség és konstruktív szintézis jelentkezik.


Madonnák

1.
Te nézz le lelki romjaira
Te szelíd, dicsfényes Madonna,
Kihez az élet árnya soh’se ér,
Ki szeplőtlen vagy, szűz és hófehér.

Sugárzó lény, hótiszta oltár:
Engem a sors, lásd, letiport már,
S mint tehetetlen, gyönge gyermeket
Végső útján karodba kergetett.

Tekints ez omló könnyhalomra,
Segíts meg glóriás Madonna!
Mi vad tusán belőlem kiveszett,
Anyám, add vissza balga hitemet.

2.
Az én Madonnám… a szeme tüzel,
Ajka bíbor az izzó lángolástól,
Szívében rejtett vágyak láza forr
És semmi sincs a béke sugarából.

Csókjában nincsen szelíd nyugalom,
Hol elpihennék lágyan, ringatózva,
Az ő szerelme háborgó vizek
Hullámhasító, dacoló hajója.

S én szárnyaszegett, viharvert madár,
Kiűzve messzi, vészes tengerekre:
Amíg az örök sírba zuhanok,
A ködös éjben keringek felette.


vidorkép

Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett az Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt.. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné

szozattv


szozat a tiszta hang Edelsheim Gyimesi Laci könyvbem SajóPlakát 1 bevonulás szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf