Sándor Dénes: Lukács 24, 29

/Mane nobiscum quoniam advesperascit et inclinata est iam dies/

Uram!
Kis Emmauszra rászállt a homály,
Efraim mellől halk szellő suhan,
Ülünk nagy búsan két szomorú vándor.
Szívünkre valami mély esés zuhan.
Ne menj el Uram, ne hagyj minket árván,
Szemünket a könny hiába ne meressze,
Legyél bús egünkön halk dalú szivárvány,
– Uram maradj velünk, mert leszállt az este. –

Simuló két szemed fordítsd le reánk,
Nem tudjuk ki vagy, oly jól esik a nézés.
Két szomorú vándor sírva néz feléd,
Feléd, kinek szeme mélylő nagy igézés.
S kinek szent szavait át a nagy úton
Bős szomorú lelkünk oly epedőn leste.
– Uram maradj velünk, mert leszállt az este. –

Lelkünk még ott röpköd – Golgota csúcsún,
Hol meghalt az Élet, a Hit, a Remény,
Ahol leborultunk keservesen sírva
S bíbor vér remegett lelkünk peremén.
Hol könnyei hulltak egy édesanyának
És égnek tornyosult az Isten keresztje,
Jaj, Uram, nem tudjuk, hogy mi lesz velünk
– Uram maradj velünk, mert leszállt az este. –

S az éjszaka – jaj – olyan szomorú
Sose fog talán már felkelni a hajnal,
Ránk hull örök este, a kín, a ború,
Lelkünk sose fog már megtelleni dallal.
Ó nézz a szemünkbe, fogd meg a kezünk
És rádborulunk álmodón, szeretve,
(Sose lesz már több húsvéti torunk.)
– Uram maradj velünk, mert leszállt az este. –

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf