Berde Mária író, költő

berdemariaBerde Mária neve valahogy nagyon kiesett a magyar irodalmi köztudatból, miközben irodalomtörténetünk jelesebb írónői közé tartozik, életében műveivel igen népszerű volt.
A már alig ismert Berde Mária Julianna [a Laborfalvi Berde Mária, Róth Jenőné, R. Berde Mária néven] is publikáló írónő, költő régi erdélyi értelmiségi család sarjaként a Kolozs vármegyei Kackón [ma Câțcău] született, 1889. február 5-én. Édesapja református lelkész, a nagyenyedi teológia tanára, testvére Amál festőművész, művészeti és néprajzi író, akinek két színes rajza is látható ebben az összeállításban. Berde Mária Nagyenyeden járta ki a középiskolát. Már fiatal leányként feltűnt verseivel, az első még diákkorában, a Pesti Naplóban, 1906-ban jelent meg. A kolozsvári egyetemen 1912-ben bölcsészdoktori, 1917-ben tanári oklevelet szerzett, magyar-német nyelvből és irodalomból doktorált; Nagyenyeden, Marosvásárhelyen tanított, közben 1923-ban a román tanári képesítést is elnyerte. 1912-ben jelent meg első önálló verskötete a Modern Könyvtár sorozatban. Münchenben, ahol angol és német nyelvet tanult, itt  súlyos tüdőbajt szerzett. Betegségét mely kihatott egész életére, egy svájci szanatóriumban gyógyíttatta. Első regénye az akkor dúló világháború idején jelent meg. »Az örök film« [1917.] e század elején játszódik, amikor az úri és polgári körökben még szinte elképzelhetetlen az önállóan élő, saját célú női élet. Erről szól a regény: egy fiatal leány szívós törekvése a saját életre, a női egyenjogúságra. Egy »magyar Nóra« a század eleji Erdélyben. A háború, majd a hamarosan következő forradalmak, Erdély Romániához kényszerítése, vagyis ez a tragikus történelem folyamat megakadályozta, hogy e fontos regény kellő irodalmi feltűnést keltsen. Az irodalmi közvélemény is akkor vette tudomásul, amikor írója a húszas években már elfoglalta megillető helyét az erdélyi magyar irótársadalomban. Legjelentékenyebb regénye, a »Földindulás« már 1924-ben elkészült, de csak 1931-ben jelenhetett meg, mivel az új körülmények tudomásulvételét, az okos belehelyezkedést, a régi életformák menthetetlen elmúlását hirdeti. Egy birtokát vesztett erdélyi magyar nemesi família széthullásának szomorú krónikája ez a regény. Az adott félmúlt és az adott akkori jelen valódi problémáinak realista, némiképp önarcképi ihletésű rajza. Később Nagyváradra került, majd 1919-től az Erdélyi Irodalmi Társaság, 1920-tól a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társág tagja lett. Szépirodalmi alkotásai és cikkei a legtekintélyesebb erdélyi, budapesti és felvidéki magyar újságokban és antológiákban sorra jelentek meg, 1920-21-ben rövid ideig a Zord Idő című folyóirat szerkesztője. Nagyváradra 1931 őszén került, mint a kereskedelmi leányiskola német-magyar szakos tanára, ahol az Írás irodalmi hetilap főmunkatársa lett rövid időre. Egykori bírálói és irigyei gyakran szóvá tették »levendulás feminizmus-át «. Bár gyönyörű verseket is költött, lásd különlegesen szép és mélyen érző istenes versei, sokirányú tevékenységéből novella- és regényírói munkássága a legmaradandóbb. Néhány elbeszélése hangjának eredetisége, nyelvének költői arányai és bája miatt sorolható a legjobb kortárs magyar novellák közé. Korai novelláiban gyakori a mesei motívum és a lírai hangulatú epikus ábrázolás. Vissza-visszatérő témája a magát felszabadító vagy felszabadítani akaró asszonyember sorsa, társadalmi és erkölcsi helyzete, a párválasztás és a nők érzelmi világa, lelki életük szabadsága a férfival való kapcsolatukban. Egy leányanyáról írott regényében, »A szent szégyenben« a társadalmi előítéletekkel szembeszállva azt bizonygatja, hogy a nők csak a termelőmunkában való részvételükkel, anyagi függetlenségük megteremtésével érhetik el szabadságukat. berdeamália1Az álerkölcsökkel, képmutatással leszámolni akaró írói szándék ebben a regényében a főhős lelki fejlődésének sokszínű költői rajzával párosul melyekben saját korának problémáit reális szemlélettel igényes írói eszközökkel tárta fel. Több színdarabot is írt, kiadott egy székely népmesegyűjteményt; versei, elbeszélései német, francia és román nyelven is megjelentek.  Ezen felül több műfordítása is megjelent, elsősorban román költőktől. Kolozsvárott hunyt 1949. február 20-án. Amikor hatvanéves korában meghalt, szinte senkit sem érdekelt, szinte seholsem tűnt fel, hogy jelentékeny irodalmárunk távozott. Igaz, az egész irodalmi kör, amelyhez tartozott, az Erdélyi Helikon oly fontos szerepe is jó időre elhomályosodott, eltitkoltatott, szándékoltan feledésre ítélték. Ahogy kétségtelen szellemi vezérük, Bánffy Miklós sem kapta meg eddig az őt megillető helyet századunk irodalomtörténetében, úgy a körülötte és az ő segítségével virágzó erdélyi magyar irodalmat teremtők és fenntartók nagy részének arculata is még homályban van és újrafelfedezésre vár az igényes olvasói körök részéről, legtöbbjük már épp ezért olvasható vagy később fog újra megjelenni a Szózat, [http://www.szozat.org/] hasábjain. Ezek között is az egyik legkiválóbb író-költő volt Berde Mária.

berdeamália2

Művei:

Közös úton. Kolozsvár, 1908.[Ligeti Ernővel, Német Andorral]
          Versek, Athenaeum. M. K. Budapest, 1912
Az örök film, regény, Budapest, 1917
A tükör; Szegény kicsi Jula; Borzhistória, Marosvásárhely, 1920
Rina kincse, novellák, történetek, 1923
Vízen hold, elbeszélések, Kolozsvár, 1924
Haláltánc, regény, Budapest, 1924
A szent szégyen, regény, Marosvásárhely, 1925
Enyedi történetek, elbeszélések, Marosvásárhely 1926
Romuald és Andriána, regény, Pozsony 1925
Télutó, elbeszélések, Kolozsvár, 1928
Végre egy férfi!, három egyfelvonásos vígjáték, [Kabdebó Ernával,1928]
Seherezáde Himnusza. Erdélyi Szépmíves Céh. 1929.
Földindulás, regény, Kolozsvár, 1930
Pillangó Rebeka története, elbeszélés, Nagyvárad, 1933
Szentségvivők, regény, Nagyvárad, 1935
Egy kicsi szolgáló, novellák, Nagyvárad, 1936
Tüzes kemence, regény, Budapest, 1936
A hajnal emberei, regény, Budapest, 1942

Műfordításai:
Ion Creangă: Gyermekkorom emlékei [Kiss Jenővel, megjelent 1950]   
Mihai Eminescu versei


r.berdemaria

 

Vajthó László gondolatai Berde Máriáról:

A tradíció, a legendás múlt áhítatos tisztelője, szülőföldjének, a családi hagyományoknak emelkedett szellemű, melegszívű énekese. Két kötet verse után újabban, mint regényírót ismerik, a jelesebbek közt. Költeményeiben már érezni a szélesebb keretek keresését. Finomszövésű, lányos tisztaságú verseiben hamar megcsendül az epikai hang. Nagy érzéke van az ódonszavú, férfiasan komoly témákhoz, s néhány balladája a modern balladaköltés javából való.


Berde Mária: Asszonysírás

Mint mohó gyermekínyem egykor
Éretlen zöld vadalma, som,
Szép kedvem összehúzta máma
Fanyar, csikarós fájdalom.
Összecsuklottam, mint didergős
Hidegesőn a lóhere,
Igy zárkózik be alkonyatra
Kék anemóna levele.
…Valaha nagyon messzejártál,
Ki tudja, mennyi salakon,
Ki tudja, miben itatódtál,
Mily hullámban, milyen vakon.
Eredj. Megéreztem ma rajtad
Volt asszonyoknak illatát,
Mielőtt tudtam volna rólad:
Vesztettem jónehány csatát.
Vesztettem vámon és a réven,
Hol ad-vesz kurta hevület,
Borod kiforrt, tajtékja megszállt,
Seprője rendre leüledt.
Valaha én is messze jártam,
Már szinte túl az életen,
Álmok gyopárjait vadásztam,
Szédítő szikla-éleken.
Kancsó borod, csokor virágom
egy-asztalunkra szép terű,
De por hullott ma a virágra
és a pohárba keserű.
Egy szó volt tán, mit szádra vettél,
S mit lelked tőlem nem tanult,
Egy lendület, beléjetúrás,
Mellyel újjad hajamba nyúlt.
Egy merészség, mit sohse mertél,
Sohsem kért balga kérelem,
Sóhaj csak, reppenő mosoly tán,
Mit át nem éltél énvelem.
Nincs pöre ennek, nincs haragja,
Nem igazít meg semmi jog,
Ha felpanaszolom, kinevetnél,
De azért csak tovább sajog.
Eredj magadba. Megyek én is,
Más tájakon, tanácstalan,
Beteg óráim átbolyongom
Lelkem pusztáin társtalan.
Csak most ne érj hozzám szavaddal,
Csak rám ne tévedjen kezed,
Mert nem segít, akár halotton,
Ha a virágot ráteszed.
Hadd, hogy keressek, mint az állat
Sebemre magam jófüvet,
Csorgassak rája tiszta nyálat,
Szívjak zsongító naphevet.
Holt visszajáró asszonyokkal
Hadd vívok egymagam csatát,
Áporodott borpince-szagba
Szűrjem hegyek fuvallatát.
Hogy kifüstöljem kis világunk,
Melybe kisértet tévedett,
S ifjúkorom hóillatával
Váltsalak vissza tégedet.

összeállította: -cspb-

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo