Wass Albert: „Üzenet haza”

WassAlbertErdélyben született Válaszúton, a Bánffy-kastélyban, 1908. január 8-án. Amerikai emigrációban hunyt el, Astor Park, Florida 1998. február 7.

   Részletes életrajza itt olvasható: http://www.wassalbert.eu/

   A második világháború előtt már tevékeny részese volt az erdélyi irodalomnak, Molter Károly bevezetőjében, az 1941-ben megjelent »Erdélyi elbeszélők« című antológiában így méltatta:

   »Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám

   A második világháború befejezésekor emigrációba kényszerült. Kevésbé ismert [összegyűjtött] verseinek előszavában így mutatta be költőt és ezt az időszakot Fábián Gyula:

            »Legszomorúbb történelmi éveink egyike 1945, a magyar nép zivataros századaiban. Korunk feketére színezett foltja a sok-sok sötétből, amelyből mindig bőséggel részeltünk. Fiatal huszártiszt vezette katonáit határon túlra, ahonnan számára nincs visszatérés. Ötvenhárom keserves esztendőt kellett száműzetésben töltenie, s az anyaország késlekedett állampolgárságot, befogadást adni hűséges fiának, aki minden szavával, minden sorával, kötészet zengő verseinek képeivel, a próza színekkel átszőtt mondataival egyet bizonyít, kiált, vagy elcsukló sírásba fúlva ejt: magyar vagyok. Mezőségi, erdélyi nemes ősöktől származó, aki minden ízében s mozdulataiban, bizonyságaiban egyet erősített Bajor-erdőn és Floridában: őrizem a nyelvet – bölcsőm, otthonom, erdőim, tavaim, szüleim és tanítóim csodálatos beszédét, amelynél nincs szebb, értékesebb, tisztább, mely „Mégis győztes, mégis új és magyar”, ahogyan a másik partiumi költőnk meghatározta. Czegei Wass Albert, a nagy életkort megélt költő-író, akinek nevét hallgatás és hallgattatás szorgoskodott takargatni, itthon és otthon Erdélyben, ahol 1908-ban, 90 esztendővel előbb megszületett. Válaszút a szülőhely, a Mezőség apró faluja, nem tartozik a jeles székhelyek közé. Magától Szent László királytól nyerték a megkülönböztetést, bátorságunkért, vitézségükért. Egykor az erdők rengetegeibe bölények vágtak széles csapásokat, melyeket azóta örökre betapostak a birkanyájak. A föld mélye ízt adó sót rejtett, s az értékesebb volt nemesfémeknél, amiket szintén őriztek a hegyek. Legdrágább kincs mégis az ember volt, a kaszát-kardot forgató nép, akik hazát teremtettek, csaknem az idők kezdetén és ízt, színt, életet hordozott beszédjük, s fénylő emlékezetükben a múlt titkai előbomlottak dalban-mesében-legendában. Ezt az örökséget nyerte a gyermek és az ifjú, már azzal a súlyos teherrel megrakva, hogy a népek közötti egyetlenséget beszivárgó idegenek szították, mert aki mindenáron csak uralkodni akart, annak egyetlen akarata: legyen örök békétlenség; A láthatatlan lobogó meggyötört zászlóvivőjének sincs könnyebb küldetése. A kapott megbízatással menni, törekedni kell, utolsó leheletig. És ha nincs értő már a Földön, aki a szót, a teremtő igét fölfogja, akkor a csillagoknak kell meglobogtatni, mert amit a föld, a maga keserű poklában nem volt képes meghallani, azt a csillagok fogják fényükkel továbbragyogni. Mert a szó, a költő szava, a költészet legértékesebb kincse soha el nem veszhet. Mindezek pedig egyben és összességben üzenetet visznek haza. Ez volt a végső akarata, sóhajtása a költőnek, akinek lelke mikor a megfáradt testből örök útra indult, a fény, idővel alig mérhető pillantásában már határok nélkül még egyszer hazaszállt, s talán éppen a Maros, a Szamosok földjéről emelkedett a megmérhetetlen messzibe, hogy visszataláljon ahhoz, aki őt elküldötte. A futások, a harcok, a szenvedések és megpróbáltatások után az életnek a koronájáért, amit senki el nem vehet.«

   De még az USA-ban sem volt életet biztonságban, a román diktátor Causescu a románok elsőszámú közellenségének nevezte. »Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!« - írta erről Szeleczky Zitának, amikor az FBI felhívta a figyelmet, hogy román titkosügynökök figyelik egy ideje. A Securitate 1985 őszén bizonyítottan gyilkossági kísérletet hajtott végre Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a szálláshelyén bombát helyeztek el -, amely csak az INTERPOL jól-értesültsége és bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg. A két merénylőt elfogták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból. Ezt újabb merénylet követte: Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében a következőképpen számolt be egy ellene tervezett gyilkossági kísérletről ugyancsak Szeleczky Zitának: »Egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fort Lauderdale-i javítóműhelyben, ahol a jobb oldali sárhányóját javították, pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin [ekkor már - a szerk.] diplomáciai rendszám volt: a Román Követséghez tartozott.« Öngyilkosságot követett el, vélhetőleg rosszul sikerült utolsó házassága és a folytatólagos román zaklatások miatt, nem pedig azért, mert az újsághírek szerint nehéz anyagi helyzetbe került, halála után ugyanis 30 ezer dollárt találtak takarékkönyvében.

   Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi [az egykori Kemény-kastély] kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. Most már látogatható a Kemény család kastélya is a visszaszolgáltatás után. Wass Albert emlékét országszerte számtalan szobor és dombormű eleveníti meg az utókornak.

Művei:

Regények, novellák, elbeszélések 

1934. Farkasverem
1940 .Csaba
1940 .Mire a fák megnőnek
1940. Jönnek!
1941.A titokzatos őzbak [novellák]
1941.Csalódás [Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában]
1943.A kastély árnyékában
1943.Egyedül a világ ellen
1943.Vérben és viharban
1944.Tavaszi szél és más színművek
1945.Valaki tévedett [novellák 1945-49-ből]
1945. A költő és a macska [elbeszélések]
1947. A rézkígyó
1947. Erdők könyve
1947. Te és a világ: tanítások - útravalóul
1947. A láthatatlan lobogó: versek
1948. Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
1949. Zsoltár és trombitaszó – Örökösök [novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből]
1949. Adjátok vissza a hegyeimet!
1950. Ember az országút szélén
1951. Tizenhárom almafa
1952. Elvész a nyom
1957. Az Antikrisztus és a pásztorok
1959. A funtineli boszorkány
1967. Magukrahagyottak
1974. Kard és kasza
1975. Magyar örökségünk [Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk]
1978. Halálos köd Holtember partján
1985.Hagyaték
1989. A költő és a macska [kiadatlan novellák]
Eliza [angolul]
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. ([publicisztikák]
Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Magyar pólus [Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek]
]Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
Patkányok honfoglalása
 

Versek, mesék

Virágtemetés [vers 1927. Kolozsvár]
Fenyő a hegytetőn [vers 1928. Kolozsvár]
Tavak könyve [mese]
Tókirály és szile *
A bölcs bölömbika  *
Évszakok teremtése  *
Csupafej, a jégmadár  *
Csámpás, a kis ruca * [Tavak könyve mesesorozat1- 5.]
Erdők könyve [mese]
Mese az erdőről *
Bulámbuk  *
A vén gombacsináló  *
Éjjeli pávaszem  *
A kis szürke nyúl *
A mátyás és az őz meséje *[Erdők könyve sorozat 1- 6.]
Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek *
Isten kardja *[Hun mondák könyve sorozat1- 2.]
Emese álma *
Vérszerződés *[Magyar mondák könyve sorozat1- 2.]
Láthatatlan lobogó [vers 1969. Aston Park, Florida, USA]
Szerencsés Pista *
A zenélő ezüst kecske *
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa *
A zöldszakállú király fia*
Okos Kata *
A hét holló [Magyar népmesék sorozat1- 6.]
A repülő kastély
A bujdosó imája [összegyűjtött versek, Püski Kiadó, 1998.]

összeállította – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang csurkaszentmihályi Egy az Isten 1117 Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf