Rónay István: Dicsőség és szerelem

Tudjátok, mi a dicsőség?
Az meredek egy sziklaszál.
Fölvérzi annak lábait,
Ki szirtjeivel szembeszáll.
Híréről zeng a nagy világ,
Ki küzdve reá följutott:
A fennen álló érzi csak,
Hogy élte bús és elhagyott.

Tudjátok, mi a szerelem?
Egy csöndes völgy, mely rejtve van.
Kis kunyhó áll a völgy ölén,
Lehajló lombok árnyiban.
A nyájas, szűk födél alatt
Egymásért hőn két szív dobog,
Nem tud felőlük a világ:
Csak ők tudják, hogy boldogok.