Gömöry János: Felvidéki barokk műemlékeinkről

Apátúr ház zárterkélyAz ellenreformációban diadalmaskodó katolikus egyház a XVIII. században a hitélet ébrentartására a pompát kedvelő barokkstílusban építi templomait. Különösen a jezsuita rendnek vált ez kedvenc stílusává, amelyet a végsőkig fokozott pátosz, hatalmas arányú térhatás, nyugtalan mozgalmasság, meglepően ható merész világítási kontrasztok, a festőiség túlzott keresése stb. jellemez. – Ugyanilyen formában érvényesült a barokk a világi építkezésben is.
    A barokknak Közép-Európában Bécs lesz a központja. A Habsburgok szerencsecsillaga a XVIII. században folyton emelkedőben van. Diadalmas hadjáratok, így a török kiverése Magyarországról, növeli a tekintélyét, gazdagságát. I. Lipótnak korlátlan uralkodói hatalma vérrel és vassal egy birodalomban kovácsolja össze különböző történeti fejlődéseken átesett népeit. A magyarság szívós ellenállóereje is ekkor tört össze. III. Károly és Mária Terézia folytatják és szerencsés kézzel fejezik be e folyamatot; Bécs, a császárváros ebben a korban éli aranykorát. I. Lipót Burg-építkezéseitől kezdve Mária Schönbrunnjáig a palotáknak egész sora épül fel Bécsben. Az udvar fényében sütkérező főurak követik ezekben az építkezésekben is az udvar példáját. A magyar főurak így honosítják meg a barokk stílust. Most már leszállnak sziklafészkeikből és a faluban az egyszerű jobbágykunyhók közé építik francia parktól körülvett barokk stílusú kastélyaikat.
Nyugatról kelet felé terjeszkedik a barokk. Főurak és tőpapok eddig nem ismert fénnyel és pompával rendezik be kastélyaikat. És a népszerű Mária Terézia kastélyról kastélyra látogatja kedvelt főembereit. Ilyenkor fényes udvari kíséretével jelenik meg, és a főúri kastélyokban se vége, se hossza nincsen az ünnepélyeknek. A barokk hódít most már lefelé is. A köznemesek ebben a stílusban építik udvarházaikat. Persze a versenyt ebben sem vehetik fel a dúsgazdag főnemességgel. Batthyány József gróf, a nagyműveltségű és széplelkű esztergomi érsek kastélya mellett pl. Püspökiben ott áll az Ormosdyak barokk stílusú kúriája. Az érsek kastélyát környező parkban, akár Schönbrunnban, nyesett, fasorok mennek széjjel a szélrózsa minden irányában. E francia ízlésű kertet szobrok, grották, szökőkutak, lugasok tarkítják és órák hosszat tartó sétaúton lejuthatunk a vöröstetejű, kétemeletes kastélyba, amelyben alul tizennyolc szoba, az emeleten egyetlen nagy terem van. Az érsek hálótermében a lepkékből összerakott képek és madarak a barokk festészet bizarr alkotásai. Az Ormosdyak földszintes kúriájában szintén Mária Terézia-bútorok vannak, a falakat tapéták borítják, de már a kertben praktikusan: a grották és szökőkutak helyét őszibarack és más nemes fajú gyümölcsfák pótolják, azonban ezek is barokkosan lenyesve és karókra felfuttatva.
    Bécs hatása alá kerülnek városaink is. Elsősorban az országgyűlés székhelye: Pozsony. Itt is kiváltképpen a magyar főurak az építtetők. A Grassalkovich-, Apponyi-, Eszterházy, Szécsény-Lamberg paloták bizonyítják ezt. Az országháza, a városháza barokk jelleget ölt. Így aztán Pozsony is barokk várossá alakul át és ezt jellegét máig híven megőrizte.
    Sohasem volt oly nagy kulturális hatása reánk Bécsnek, mint a barokk korszakában. Építkezéseinkben mintát, tervet, építőmestert, iparosokat Bécs át minekünk.
Ne felejtsük emellett, hogy «szülője és igazi hordozója a barokkműveltségnek az ellenreformáció katolicizmusa volt» (Szekfű). És ezt a barokképítészeti stílus terjedésével lehet leginkább igazolni. Ahol az ellenreformáció megveti lábát, ott a barokképület is megjelenik. A Pázmány Pétertől alapított nagyszombati egyetem mellé Eszterházy Miklós nádor templomot épít (1629-37). Ez az első nagyszabású barokk-templom nálunk. Érdekes a felemlítése már csak azért is, mert ezt Pietro Spazzo tervezte, tehát még az olasz barokk terméke. Aminthogy a barokk a XVII. század elején még olasz jellegű Bécsben is.
    Az ellenreformáció korabeli püspökök nagy templomépítők. A mai püspöki székesegyházak, székházak és egyéb épületek csaknem mind ebben a stílusban épültek, vagy ennek rokokó változatában. Ott azonban, ahol a lakosság megmarad, ha részben is, evangélikusnak – a barokk nem hódít, vagy legalább nagyobbszerű alkotást nem tud felmutatni. Még merevebben zárkózik el a barokk elől a tiszavidéki, tehát az egy tömegben lakó reformátusság. Nincs ugyanis a Tisza-mentén tudtommal egyetlen református barokktemplom sem, holott még az építkezésben konzervatív zsidók is építettek a Hegyalján: Mádon, Tállyán és Tarcalon zsinagógákat e stílusban.
    A reneszánsz és barokk-stílus vetélkedését Kelet-Szlovákiában szemléltethetjük leginkább. A reneszánsz stílusú épületeken hovatovább barokk motívumok jelennek meg. Az oromzatból kiugró féloszlopok, az oromfal köríves nyílásaiba helyezett urnák, szárnyas kerubfejek, delfinek, hermák stb. a barokk térhódítását jelentik. Miként egykor a reneszánsz kiszorította a gót stílust, úgy most a barokk-rokokó szorítja ki a reneszánszot.
    A háborús világ megszűntével az árkot formáló félereszű tetők, az oromfal luxusnak tűnik most már fel. A falusi kastélyok oromfalát lebontják és párkányukra Mansard-tetőket vonnak. A városi házaknál pedig ezeket az oromfalakat második emelet alkotására használják fel. Így tettek a jezsuiták az eperjesi kollégium oromfalával is, amely ilyen módon eredeti reneszánsz stílusából teljesen kivetkezett.
A barokk előrenyomulásának tehát az idő is kedvezett. De azért a reneszánsz még mindig felkísért. Erre érdekes például szolgál Kassán a jezsuita (ma premontrei) templom. Építtetője, Báthory Zsófia életével is megszemélyesíti a reneszánsz- és barokkműveltség küzdelmét. Mint a hatalmas Báthory nemzetség sarja, feleségül megy II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez. A katolikus hitről áttár a református vallásra. Óriási vagyonok egyesülését, nagy tervek megvalósítását jelentette e házasság. Báthory István példájára II. Rákóczi György lengyel király akart lenni. A terv nem sikerült. A fenesi csatában megsebesült és sebeibe bele is halt. Báthory Zsófia férje halála után visszatért ősei hitére és nagyravágyó terveit más úton akarta megvalósítani. Fiát Ferencet összeházasította Zrínyi Péter leányával, Ilonával. A Báthory-Rákóczi- és Zrínyi-család vagyonával, hallatlan népszerűségével akarja fiát ősei fejedelmi székébe juttatni. I. Rákóczi Ferencből azonban nem lett erdélyi fejedelem. A Wesselényi-összeesküvést felfedezték. Zrínyi Pétert kivégezték. I. Rákóczi Ferenc életét anyja csak a jezsuiták befolyásának felhasználásával menti meg. A világi hívságok után futó Báthory Zsófiát így töri meg az élt. És mint alázatos vezeklő építi fel kedves jezsuitái számára a katolikussá lett Rákóczi-család temetkezési helyéül 1671-ben a kassai templomot. A reneszánsz hagyományokhoz való ragaszkodásnak érdekes példája ez a templom, amennyiben a barokk idejében ennek kéttornyos homlokzata, párkányai és ablakai reneszánsz motívumokat árulnak el, egyébként pedig belseje Kassa legszebb barokk templomává teszi. Hogy az egykorúak mennyire szerették ezt a templomot kevert stílusa ellenére, ennek bizonysága az is, hogy Thornyossy János, kassai építőmester ennek mintájára építette fel az eperjesi ferencrendi templomot, sőt e minta szerint épült a zboroi Rákóczi-kastély temploma is, amely a világháború óta rom.
    Valódi nagyszabású, tiszta barokkstílusú templom erre kelet felé nincs is. A híres egri püspöknek, Eszterházy Károly grófnak barokk imádata, amely Egert oly sok remek épülettel ajándékozta meg, alkotásra buzdít ugyan egészen idáig, hiszen az ő jeles festőjének, Kracker János Lukácsnak művészi alkotása a jászói premontrei templom falfestménye is, de hozzá hasonló mecénása a barokk művészetnek nálunk még sem akadt. A világi épületek közül is csak egy van, amely érdemes a felemlítésre és ez az eperjesi Klobusiczky-palota, amelynek stukkó díszítése egyedüli a maga nemében.

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo